„Isten jósága megmenti a világot a rossztól”

Szent Odó ófrancia költő, középkori francia szerzetes, teológus a VIII. és a IX. század fordulóján élt. Mértékletessége, amely ellentétben állt kora társadalmának túlkapásaival, ma is példaértékű – mondta katekézisének kezdetén XVI. Benedek. Szent Odó olyan korban élt, amelyben csodálatos módon elterjedt Európában a monasztikus élet, Szent Benedek lelkisége. Azokban az évszázadokban az egész földrészen megnövekedett a kolostorok száma. Odót magával ragadta a bencés lelkiség; fiatal korától kezdve érzékelte Szűz Mária, az Irgalom Anyja lelki közelségét. Tours-i Szent Márton közvetlen környezetében nőtt fel, majd a clunyi apátságba kérte felvételét, amelynek 927-ben apátjává választották.

Clunyi Szent Odó személyisége nagy hatást gyakorolt az európai kolostorokra, főleg erényeinek köszönhetően – mint a türelem, a szegények iránti figyelem, fiatalok lelkigondozása, az idősek tisztelete. Korának szellemiségével ellentétben mély tisztelettel fordult az Eucharisztia felé. A középkori bencés apát újítóként lépett fel a társadalomban széles körben elterjedt rossz szokásokkal, bűnökkel szemben. Arra buzdította kortársait, hogy radikálisan változtassanak életmódjukon; életüket hassa át az alázat, és szakadjanak el a mulandó evilági dolgoktól, az örökkévalóság értékeit keresve.

Szent Odó szigorúsága azonban csak látszólagos volt; jósága az isteni jósággal való kapcsolatból fakadt. A tetterős, ugyanakkor szeretetre méltó középkori apát hatékony cselekedeteivel arra indította kora szerzeteseit és világi híveit, hogy határozott léptekkel haladjanak előre a keresztény tökéletesség útján. „Jósága, hitből fakadó öröme, a világ bűneivel való szembeszállása érintse meg szívünket, hogy mi is megtaláljuk azt az örömet, amely Isten jóságának forrásából fakad” – mondta a Szentatya.

* * *

A katekézis végén a pápa a lengyel zarándokokhoz intézett szavaiban felidézte a második világháború kitörésének 70. évfordulóját. „Az emberek emlékezetében továbbélnek az emberi tragédiák és a háború abszurditása. Kérjük Istent, hogy a megbocsátás, a béke és a kiengesztelődés hassa át az emberek szívét. Európának és az egész világnak a szeretetközösség lelkiségére van szüksége, melyet Krisztusra és evangéliumára, a szeretet és az igazság alapjaira kell helyezni.”

Az Antonianum Pápai Egyetem és a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem által közösen szervezett keresztényközi szimpózium résztvevőit köszöntve a pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a Szent Ágoston alakjához fűződő megbeszélések gyorsítsák meg a katolikusok és ortodoxok közötti teljes szeretetközösség megvalósulását – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

XVI. Benedek pápa az audienciát követően visszatért Castel Gandolfóba.

Magyar Kurír