Isten megtestesült, szolidaritást vállalt velünk – Erdő Péter nyilatkozata a Szabad Földben

A karácsony igazi értelme nem az hogy minél nagyobb és drágább ajándék kerüljön a fa alá, hanem hogy Isten megtestesült. Õ pedig emberként szolidaritást vállalt velünk, köztük a legszegényebbekkel, akiknek még hajlékuk sem volt. Ez jelent reménységet és biztonságot az idei karácsonyra is – fogalmazott az interjúban a bíboros.

Arra a kérdésre, hogy mi a dolga az egyháznak a mai világban, amikor sokakban nagy a reménytelenség, és nem tudnak hinni, Erdő Péter így válaszolt: "Az, ami kétezer év óta mindig: hirdessük Krisztust, akit megfeszítettek és feltámadt, s aki most is él. A társadalom folyamatosan változik, az emberek véleménye is állandóan formálódik. A mi hitünk azonban állandó, hiszen nem vélekedéseken alapszik, hanem Jézus Krisztuson, aki történelmi személyiség, nem mitológiai alak."

Az interjúkészítő kérdésére, hogy mindez hogyan függ össze a kulturális és társadalmi fejlettséggel, a bíboros kifejtette: "Vajon mi a fejlettség? Az, hogy az egyik ország bizonyos mutatók szerint előbbre tart, mint a másik? De merre van az előre? Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez volna a mérce. A fejlődés mítosz, mint ahogy az is, hogy a világ egyre jobb lesz. A történelem nem erről szól."

Azt kell tehát inkább meghatároznunk, hogy mi a jó, s ehhez kell viszonyítanunk, hogy mi az előrelépés és mi a visszalépés. "Most ősszel az afrikai szinóduson 250 püspök előadását hallgattam végig. Egyetlenegy sem használta a fejlődés szót. Viszont annál többen mondták, hogy tíz évvel ezelőtt jobb volt az egészségügyi ellátás, az iskola, az élelmezés és a közrend. Az afrikai emberek minden nyomorúságuk ellenére vidámabbaknak tűnnek fel, mint az európaiak."

A mérce az ember boldogsága, s a technikai civilizáció nem feltétlenül szolgálja ezt: lehet jó vagy rossz. Általában az előnyeit szokták emlegetni, pedig lehet káros is, például az egészségre, mert általa túlhajszoljuk magunkat, vagy a családra, mert nincs időnk egymásra.

Az egyház szociális tanítása szerint az igazi munka nem büntetés, hanem alkotás. Régen a mesteremberek örültek, hogy használták az alkotásaikat. S itt nem kell hű, de nagy dolgokra gondolnunk. Emlékszem, a nagymamám karácsony előtt mindenkinek külön játék állatot varrt. Örült, amikor látta, hogy játszunk vele, és mi is, mert ez csak a mienk volt.

Arra a kérdésre, hogy a papok fogékonyak-e az újabbnál újabb kommunikációs lehetőségekre, amelyekkel a fiatalokat meg lehet nyerni, Erdő Péter elmondta: Szeretném hinni, hogy igen. A hagyományos missziós eszközök, a beszéd és a képek mellett használjuk a mai művészeti irányzatokat is. Példaként említem a városmissziónkat, amelynek során a gospel fesztiválon nyolcezer fiatal vett részt. Igyekszünk tanulni dél-amerikai testvéreinktől is, akik zenével, énekkel, tánccal teremtenek kapcsolatot fiatalokkal, sőt, még diszkót is működtetnek – persze az egyház számára elfogadhatót, de szerveznek karnevált, tartanak fenn sportegyesületet is. Épp most telepedett meg egy ilyen területen működő brazil katolikus közösség Budapesten.

A fiatalok mindenféle élethelyzetükben számíthatnak az egyházra – fogalmazott Erdő Péter.  A papok életkora magas, és kevesen is vannak, de a terhek egyre nagyobb részét vállalják a világi hívek. Ma már több mint tízezer olyan katolikus világi van hazánkban, aki hitélettel kapcsolatos diplomát szerzett, és így alkalmas különféle egyházi szolgálatokra. Önkéntes munkájuk óriási segítség.

Közéjük tartoznak az egyház szociális munkásai is. Csak az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében 250 karitász munkatárs végez rendszeresen ingyenes és önkéntes munkát. Azért is nagyon örülünk nekik, mert ők ismerik igazán a plébánián élő embereket és gondjaikat, sok esetben jobban, mint a plébánosok. A főpásztor példaként említit a főegyházmegye gyógyszerszerakcióját.  "Két éve, amikor ismét emelték a patikaszerek árát, meghirdettük, hogy minden plébániáról a legrászorultabb egy-két beteg költségét átvállaljuk. Nos, a plébánosok körülbelül fele azt válaszolta, hogy nem ismer ilyent. Akciónk mégis sikeres lett, mert a feladatot végül a karitász munkatársaira bízták, akik ma már azokat a tehetősebb híveket is keresik, akik magukra tudják vállalni, hogy hozzájárulnak a rászorulók gyógyszerköltségeihez."

A karácsony utáni programjairól szólva Erdő Péter elmondta: a két ünnep között találkozik a fogyatékkal élőkkel, és minden alkalommal ellátogat valamelyik börtönbe is, a rabok közé. "Õk is nagyon várnak. Az év fordulóját pedig ismét Esztergomban töltöm. Éjféltájban a kápolnában imádkozom, az új esztendőt pedig szentségimádással kezdem."

A teljes interjú itt olvasható.

Magyar Kurír