Isten miért engedte meg? – 2006. december 10.

Hazai – 2006. december 10., vasárnap | 0:07

Sokakból felszakad a kérdés, amikor valami súlyos tragédia éri őket. Pl. a szülő elveszíti gyermekét. Vannak, akik odáig jutnak, hogy kimondják; ha Isten lenne, nem engedne ilyet. Nagyon nehéz helyzet. Emberileg nem is lehet feldolgozni.

Mégis... Lenne mit tanulnunk az ószövetségi Jóbtól, aki azt mondta, hogy ha a jót elfogadjuk Istentől, el kell fogadnunk a rosszat. Isten nemcsak a jelenlétével, hanem a hiányával is tanít. Borzasztó nehéz tudomásul vennünk, de nem itt van a mennyország. Ez a világ átmeneti alakulat. Az anyagvilág nem emberi logika szerint működik. De nem is csak rosszból áll. Különben is, csak a jó alapozza meg önmagát, a rossz nem.

Szintén a botrány határát súroló kérdés, de nem lehet megkerülni, hogy ha a gyermek Isten ajándéka, akkor jár nekünk? Létezik gyermektelen önzés, ez az ismertebb, de létezik gyermekkövetelő önzés is. A szülő, akinek meghal a gyermeke, kívülállónak fölfoghatatlan fájdalmat él át. Mit javít a helyzetén, ha még Istent is a halálba küldi? Akkor ki marad életben?

Sánta János