Mindenesetre helyzeti előnyben van az örök élet szempontjából a szegény ember. Nem köti le annyira figyelmét a javainak rendezése, jobban átéli, hogy egymásra szorulunk. Jézus gazdag emberként sem lett volna hiteltelen, biztosan megmutatta volna, hogyan lehet példaadóan használni a pénzt, de mégsem ezt választotta, hanem a szegénységet.
Talán azért is, mert szegényből több van, mint gazdagból, és amikor Isten színe előtt megjelenünk, üres a kezünk. Isten nem azt nézi, hogy mink van, hanem azt, hogy mivé alakultunk. Tartsuk frissen magunkban azt az érzést, hogy egymást segítve leszünk csak boldogok.
Valahol láttam egy autós reklámot, amely úgy hirdette az új márkát, hogy a luxushoz tér kell. Szellemes és igaz, de nem Isten országának szelleméről szól. Mert az még igazabb, hogy Isten emberének már nem kell tér, mert a tér és idő korlátjain túllépett. Csak így lehet felfogni, hogy téren és időn belül mi mennyit ér.
Sánta János