Isten Szolgája Vándor József ügye a Vatikánban

A pozíciót Zdzisław Kijas minorita atya és közreműködőként Maria Ludovika Zanet állították össze. Külön említést kell tenni a szalézi Raffaele Giordano atyáról, az ügy vice-posztulátoráról, akire Vándor atya boldoggá és szentté avatási ügyének egyházmegyei szakaszát bízták, és aki élete végéig ezen ügynek szentelte magát.

A pozíció kritikai megközelítéssel, részletesen körvonalazza az Isten szolgája hősies erényeivel kapcsolatos összes dokumentumot és tanúvallomást. Tartalmazza Isten Szolgájának rövid bemutatását, az információt, amely a dokumentum teológiai része, és amely azt bizonyítja, hogy Isten Szolgája hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket; valamint a summariumot a tanúvallomásokkal és a dokumentumokkal. Miután átadják, a pozíciónak ki kell várnia, amíg sorra kerül, hogy a teológusok, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának tanácsadói megvizsgálják.

Vándor József Dorogon született 1909. október 29-én. Plébánosának, Pehatsek Artúrnak mondta el, hogy pap és misszionárius akar lenni, aki bevezette őt a Szalézi Intézetbe Péliföldszentkereszten. Itt kezdte el szalézi képzését, fejezte be a noviciátust és tette le első fogadalmát 1928-ban.

Nyolc évvel később, 1936. július 5-én szentelték pappá Torinóban, majd visszatért Magyarországra, hogy családjával is megünnepelje a jeles eseményt. Ugyanebben az évben misszionáriusként Kubába küldték, így teljesült az álom, amit gyerekkora óta szívében rejtve tartott.

Negyven évig szolgált Kubában. Személyisége, lelkisége és lelkipásztori kreativitása mély benyomást tett a Santa Clara Egyházmegyére, ahova Vándor atya 1954. december 9-én érkezett azzal a céllal, hogy felépítse a Rosa Pérez Velasco Művészetek és Mesterségek Intézetét, és ellása a Kármelhegyi Boldogasszony-templom híveinek lelkipásztori gondozását. Az egész városban ismerték a „béke emberét”, a példás papot. Vándor atya keresett lelki vezető volt, kedves és barátságos, a szíve mindig nyitva volt a fiatalok és a felnőttek előtt. Boldoggá és szentté avatását tíz évvel ezelőtt kezdeményezték.

Vándor atyát Szalézi Szent Ferenchez hasonlítják türelmes tanulékonysága, körültekintő odaadása és bölcsessége miatt, amellyel a lelkeket vezette; illetve Bosco Szent Jánoshoz apostoli dinamizmusa, a szegények szeretete, hivő lelkülete, derűs öröme és szívélyes modora miatt.

1979. október 8-án hunyt el a kubai Santa Clarában. Emlékére a közelmúltban múzeumot létesítettek, amelyet abban a szobában rendezték be, ahol Vándor atya majdnem 25 évig élt.

Ügyét a Magyar Szalézi Tartomány is érdeklődéssel követi.

ANS-Vatikán/szaleziak.hu/Magyar Kurír