Iszlamisták francia börtönökben

A radikális iszlamista rabok erőszakos vallásgyakorlása és hittérítő tevékenysége régóta komoly gondokat okoz a francia börtönökben. A jelenségre a börtönalkalmazottak szakszervezete már évek óta próbálja felhívni a kormányok figyelmét, de a szakszervezet titkára, Christophe Marques szerint a hatóságok nem hallgatják meg a problémát. A szakszervezet 22 vezetője már többször is levélben fordult a kormányhoz „a börtönök radikalizálódásának” megállításáért.

„Vannak rabok, akik már radikálisként érkeznek a börtönbe, és igyekeznek eszméikkel megfertőzni a többieket is, elsősorban a gyengéket, akiknek nincs pénzük, és akiket senki sem látogat” – mutatja be a helyzetet Christophe Marques. Már bevezetett intézkedésként a szakszervezeti titkár a börtönökben felállított információs központokat említi, melyek feladata, hogy segítsen a börtönőröknek minél előbb felismerni, ha egy rab radikalizálódni kezd – pl. megváltozik a külső megjelenése, a viselkedése, a beszédstílusa, az étkezési szokásai, stb. –, mert az ilyen foglyokra jobban oda kell figyelni, és szükség esetén el is kell különíteni őket. „Vannak, akik dzsellabában (hosszú, kapucnis arab ruha) akarnak kimenni sétára, sértő megjegyzéseket tesznek a női börtönőrökre, sőt, az is előfordul, hogy hangosan imára hívják társaikat akár az éjszaka közepén is” – mondja el Christophe Marques. Az elkülönítés sem oldható meg minden esetben, pláne mivel a francia börtönök legtöbbje jelentősen túlzsúfolt.

A szakszervezet több anyagi eszközt szeretne kapni a kormánytól a probléma megoldására. Például szükség lenne a börtönökben olyan helyiségek kialakítására, ahol a rabok a vallásukat gyakorolhatnák, hogy ne az udvaron és a közös helyiségekben tegyék ezt meg. Szükség lenne több muzulmán börtönlelkészre is, akik megnyugtatnák a hevesebb rabokat, elejét véve, hogy a radikális foglyok saját maguk váljanak prédikátorokká. Jelenleg 700 börtönlelkész dolgozik Franciaországban, köztük 150 muzulmán. „De ha csak egy börtönlelkész jut egy 800-900 fős intézményre, akkor egész biztosan nem lesz képes minden igényt kielégíteni, pláne, hogy a raboknak kell őhozzá fordulniuk, nem fordítva” – folytatja a szakszervezet titkára, hozzátéve, hogy „a börtön nem képes egyedül elvégezni azt a nevelő feladatot, amelybe a rabok nagy részénél az iskola, a társadalom és a család is belebukott”.

La Croix/Magyar Kurír