Itália védőszentje, Assisi Szent Ferenc ünnepe
Hazai – 2004. október 13., szerda | 10:18
Assisi: Az umbriai Assisiben október 4-én, hétfőn délelőtt a róla elnevezett bazilikában Szent Ferencre emlékeztek, liturgikus ünnepén. Ünnepi szentmisén áldották meg a sírján égő örökmécses olaját, amelyet ebben az évben Abbruzzo tartomány hozott ajándékba Assisibe több ezer hívő és az abbruzzói települések polgármestereinek küldöttségével együtt. Jelen volt Gianfranco Fini, olasz miniszterelnök-helyettes, aki a szertartás után, a bazilika előtti téren a hagyomány szerint a kormány nevében üzenetet intézett az olaszokhoz. A politikus kifejezte reményét, hogy Szent Ferenc ünnepe rövidesen ismét állami ünnep lesz és emlékeztetett rá: Ferencet a legolaszabb szentként és a legszentebb olaszként szokták emlegetni.
A szentmise végén a szent kolostor kusztosza, Vincenzo Coli atya és a perugiai imám jelképes gesztusként közösen elimádkozták a Miatyánkot, amelyhez csatlakoztak a jelenlévő hívek ezrei is.
Assisi Szent Ferenc (1182-1226) szülővárosáról, Assisiről kapta nevét. Édesapja textil-nagykereskedő volt, s fiát is kereskedői pályára szánta. Ferenc előbb a városka aranyifjainak életét élte, majd hadi tettekkel lovagi hírnevet akart szerezni magának. Ám nemsokára lemondott a világi dicsőségről és örömökről, és életeszményét az Evangéliumban találta meg. Minden idők egyik legvonzóbb szentje, az európai kultúrának elevenen élő alakja. Egyénisége és működése rendkívüli hatást gyakorolt mind saját korára, mind pedig az utókorra. Az elvilágiasodott egyházat az evangéliumi szegénység és egyszerűség alapján kívánta megújítani. Ezért alapította három rendjét: a kisebb testvérekét (amely később ferences, minorita és kapucinus ágra oszlott), a Szent Kláráról elnevezett klarissza apácákét és világi hívei számára a harmadik rendet. Törekvései középpontjába az Ember-Krisztus minél tökéletesebb követését állította, akinek szent sebeit élete utolsó éveiben testén hordozta.
Szent Ferenc íróként is rendkívül jelentős, az itáliai irodalom gyöngyszeme, a Naphimnusz költője. Virágoskertje (Fioretti) pedig életéről, törekvéseiről és lelkületéről nyújt valóságos és legendás elemekből szőtt képet. VR/MK