…a IX. nemzetközi Ifjúsági Fórum egyik magyar résztvevőjét

– Milyen programokkal zajlott a háromnapos találkozó?
– A találkozó témája „Tanúságtétel a munka világában” volt. Az első napon a résztvevők a globalizáció hatását elemezték előadások és panelbeszélgetések keretében. A második nap a Szent Pál- és a Szent Péter-bazilikába zarándokoltunk, (ez utóbbiban meglátogattuk II. János Pál és Szent Péter sírját), és a Colosseumot is meg tudtuk nézni. Ez a zarándoklat az ázsiai vagy a latin-amerikai régiókból érkezők számára különösen is érdekes volt, hiszen sokan közülük még sohasem jártak Európában. A harmadik nap délelőtt a hivatásról hangzott el előadás, délután pedig kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Igazából ez adott lehetőséget a találkozásra, ami nagyon élményteli volt, az én csoportomban például volt pakisztáni, afrikai, szentföldi fiatal. Ekkor szembesültem azzal, hogy mennyire nehéz lehet egy arab országban kereszténynek lenni.

– Hogyan látták a globalizáció kérdését a különböző országokból érkező fiatalok?
– Nagyon érdekes volt szembesülni azzal, hogy az előadások az európai és az észak-amerikai gondolkodásmódot tükrözték. Az első nap a beszédek után viszont a fejlődő országokból érkező felszólalók egyértelműen rávilágítottak arra, hogy az országok nagy többségében nem az a kérdés, hogy hivatás-e a munka, hanem hogy van-e munka vagy nincs.

– Ezt az ifjúsági fórumot a Világiak Pápai Tanácsa szervezte. Milyen szerepet kap az Egyház a munka világában?
– A résztvevők ezzel kapcsolatban is megfogalmaztak kritikát, mert többen úgy vélték, hogy az Egyház társadalmi tanítása nem közérthető, vagyis például Afrikába hiába érkeznek meg az erre vonatkozó dokumentumok, az emberek sokszor nem értik, hogyan lehetne átültetni mindezt a gyakorlatba.

– Számos előadás hangzott el tehát a fórumon. Melyik tetszett a legjobban?
– Egy Amerikából érkezett közgazdász professzor, Michael Naughton arról beszélt nekünk, hogy három szint létezik abban, ahogyan a munkánkra, illetve a hivatásunkra tekintünk. Az első szint az, amikor a munka számunkra egyszerűen munka, pénzkereseti forrás, a szabadidőnk pedig pusztán a szórakozásunkat szolgálja. A második szinten a munka egyenlő a karrierrel, és a szabadidőnket úgy használjuk fel, hogy még hatékonyabbak legyünk, de a karrierünk során. A harmadik szinten, e kettővel szemben, a munka számunkra hivatás, szabadidőnkben pedig a kiteljesedésünk lehetőségeit keressük. Ezen az utolsó szinten e két dolog között nincs szakadék, és teljesen integránsan épülhetnek be az életünkbe.

Magyar Kurír