
– Érsek úr a Szegeden megrendezett, már két évtizedes múltra visszatekintő biblikus konferencia társvédnöke, és csaknem a kezdetek óta résztvevője és előadója. Hogyan került kapcsolatba a rendezvénnyel, és hogyan értékeli annak fejlődését és hatását?
– A kommunista korszak végén Szegeden Benyik György professzornak jutott eszébe az, hogy jó volna a magyar hittudományi főiskolák, nagyszemináriumok szentírástanárait megbeszélésre összehívni, ahol a közös programokat és a tevékenységeket is koordinálhatnák. Kezdettől fogva fővédnöke a szegedi konferenciának a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke, előbb Gyulay Endre püspök atya, illetve a mostani megyéspüspök, Kiss-Rigó László. A konferencia rendezője hivatalosan a Szegedi Hittudományi Főiskola, ahol Benyik György professzor vezeti a szentírástudományi tanszéket.
Már az első ülésen is részt vett Gál Ferenc professzor, aki a maga tekintélyével – amelyet a Szentszék fémjelzett azzal, hogy ő az első magyarországi hittudós, akit a nemzetközi pápai katolikus teológus bizottságba is meghívtak – támogatta a kezdeményezést. Ugyanakkor mint bibliafordító dogmatikus, kezdetben arra is törekedett, hogy a szentírástanárokat bevonja az általa elkezdett és a Szent István Társulat által kiadott újszövetségi Szentírást kommentáló sorozat írásába. Én a Máté-evangélium kommentárjait vállaltam ebben a sorozatban.
Amikor a vasfüggöny 1990-ben lehullott, lehetőség nyílt arra, hogy Benyik atya a határon túli magyar hittudományi főiskolák, nagyszemináriumok szentírástanárait is meghívja. Akkor derült ki, hogy ilyen magyar hittudományi főiskola csak egy van, mégpedig Gyulafehérváron, ahol a nagyváradi, szatmári, temesvári és a gyulafehérvári, négy, többségében magyar nyelvű római katolikus egyházmegye papnövendékei tanulnak. Ennek a főiskolának én voltam a szentírástanára 18 éven át. 1990-ben meghívtak, s azóta minden évben részt veszek a konferencián. Amikor 1994-ben gyulafehérvári érsek lettem, Benyik atya felkért, hogy Gyulay püspök úr fővédnöksége mellett vállaljam a társvédnökséget, mint olyan püspök, akinek biblikus licenciátusa van.
Később a konferencia ökumenikussá vált, Benyik atya meghívta a magyarországi protestáns teológusokat is, majd évek múltán nemzetközivé tette a konferenciát: előbb olasz nyelvterületről, volt professzorai köréből hívott előadókat, majd a német nyelvterületről is érkeztek vendégek. Volt olyan konferencia is, amelyen egyszerre 12 német nyelvű külföldi professzor vett részt.
A konferencia tovább bővült, és a II. Vatikáni Zsinat tanítását és dokumentumait követve vallásközivé, vagyis a keresztény és nem keresztény vallások professzorainak párbeszédévé vált. A szegedi biblikus konferencia jelzőit így lehetne tehát bővíteni: nemzetközi, ökumenikus, vallásközi. Nekem a legkedvesebb az a név, ahogyan a kezdetkor hívtuk: a Szegedi Biblikus Konferencia.
Ami a hatását illeti: a harmadik konferenciától kezdve minden ülés tematikus volt, és a konferenciák anyagából eleinte kétévenként, majd az anyagok bővülésével évente megjelent egy kötet és néhány kísérő kiadvány.
Ez a húszévi termés nemzetközi visszhangot is kiváltott, elsősorban német nyelvterületen nagy figyelemmel kísérik, kedvelt konferenciája volt ez Joachim Gnilka újszövetség-professzornak, aki csak betegségére való tekintettel nem tudott már részt venni az utolsó konferenciákon. Vannak azután kiemelkedő ökumenikus szereplők, mint a német evangélikus Jutta Hausmann professzor asszony, aki eljött misszióba Budapestre, megtanult magyarul és a budapesti evangélikus hittudományi egyetemen ad elő.
A biblikus konferenciák nagy gyakorlati haszna volt, és remélem, marad továbbra is, hogy a tudományosság csak egy része ennek a konferenciának, az igazi célja az, hogy a hittudomány alapján megalapozott szentírás-ismeretet a gyakorlati életbe is átvigyük. Ezért kezdettől fogva mindig meghívták a hittanárokat, bibliakörök vezetőit és azokat, akik a katolikus bibliaapostolság kettős célkitűzésén dolgoznak: a szentírás-ismeret és terjesztés, illetve a Szentírás elvitele az emberekhez.
Ami a jövőt illeti, támogatom ennek a húszévi munkának a folytatását itt a főiskolán, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében. Ha őszintén megvizsgáljuk a húsz év történetét, a konferencia fokozatos bővülését, akkor belátjuk, hogy ennek a fának tovább kell nőnie, fejlődnie, és tovább kell vinnie Isten igéjének ismeretét.
Neumayer Katalin/Magyar Kurír
Kép: www.ujember.hu