Jánosi Gusztávra emlékeztek

Jánosi Gusztávot az irodalomtörténet ugyan elsősorban, mint műfordítót tartja számon (két leghíresebb műve  Milton Elveszett paradicsomának és Tasso A megszabadított Jeruzsálem című művének magyarra fordítása), ám valójában korának amolyan polihisztora volt, mondta  megemlékező beszédében Sebő József, a Padányi Biró Márton Katolikus Iskolaközpont gimnáziumi tanára. A megszabadított Jeruzsálemet éppen abban a házban fordította, amelyen 1928-ban emléktáblát emeltek tiszteletére, s mely ma méltóképpen a veszprémi Művészetek Háza otthona.

Sebő József felidézte Jánosi Gusztáv életútját, munkásságát. A legendás hírű egyházi méltóság, aki a tudományok mentora, Veszprém híres mecénása, tudós numizmatikus is volt, céhes mesterek gyermekeként látta meg a napvilágot Balatonkenesén (ott is van eltemetve), majd a veszprémi piarista gimnázium növendéke volt, irodalmi érdeklődésének kialakulása ide köthető. Miután egyházi küldetésbe lépett, sem hagyott fel az irodalom szeretetével sőt művelője is lett, verseket írt, Arany János tanítványaként emlegették, és támogatásával az akkori szépirodalmi folyóiratokban jelentek meg költeményei. Miután széleskörű műveltségre tett szert, s több nyelven beszélt, tehetségére felfigyeltek, s Ranolder János veszprémi püspök oldalán részt vett az első vatikáni zsinaton is, ahonnét tudósításokat küldött Római levelek címmel a magyar fővárosi lapoknak. Később Arany János tanácsára kezdett műfordítással foglalkozni. Nevéhez köthető több jelentős világirodalmi alkotás magyarra fordítása. Olaszból, németből, franciából fordított, az akkori jeles költőket, Heinét, Berangert, Shakespearet. 

Az ünnepség az emléktábla megkoszorúzásával zárult. A megemlékezésen részt vett az emléktáblát 1928-ban állító Balatoni Társaság utódszervezete nevében, a Balatoni Szövetség is. Közreműködött Balog Alíz hegedűjátékkal.

Toldi Éva/Magyar Kurír