Játsszunk részvételt! – 2007. február 17.

A mindennapi életben kisemmizett kisember végre valahol győzni akar, s nem marad más, mint a játékterem. Persze a győzelem vágya nem új keletű, régen volt a kockázás, majd később jött a rulett. Sőt, ez a győzni akarás nyilvánul meg minden háborúban, vagy kulturáltabb formában minden görcsösen végigvitt peres eljárásban.

Ezer formája van. Pedig van másik út is. Ne a győzelemért játsszunk, hanem a részvételért. Ez naivan hangzik, de nem ez Jézus útja is? Nem kisajátítani Istent, s magunkból kis-isteneket fabrikálni, hanem részt a szentháromságos Isten életében. Ez az igazi győzelem. Isten becsül bennünket annyira, hogy a célállomás nem ebben a világban van.

Sánta János