Javaink megosztása egységünk jele

Debrecen városában két keresztény felekezet – református és római katolikus – püspöki székhely is működik. Az ország második legnagyobb városát kálvinista Rómának is mondják, mivel 168 éven át a XVIII. század elejéig a katolikus vallás teljesen száműzve volt a városból. 1721-ben a Szent Anna-templom (a mai székesegyház) alapkőletételekor csak egyetlen katolikus család élt a városban. Mára már – a legutóbbi népszámlálás adatai szerint – megkereszteltek közel 30 százaléka katolikus vallású.

Az egységre törekvés, a közös gondolkodás mindkét fél részéről az egész év folyamán jelen van, de az ökumenikus imahét lehetőséget ad arra, hogy ezt a törekvést, egységet a város más polgárai felé is megmutassák.

A székesegyházban a város keresztényei hazánkért, az európai közösségért imádkoztak, azért, hogy ebben közösségben megoszthassuk javainkat a szükséget szenvedőkkel. Krisztus melletti elkötelezettségben a javaink megosztásával teszünk tanúságot arról, hogy életünk irányítója és alapja a krisztusi tanítás. Ennek értelmében imádságainkat nemcsak szeretteinkért, de ellenségeinkért is fel kell tudni ajánlani, ami azt a bátor hitvallást mutatja, hogy a dolgok nem tőlünk függenek  – kezdte bevezető gondolatait Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli református Egyházkerület püspöke. Egyetlen egy magától értetődő igazság van – folytatta – ez pedig Isten végtelen irgalma. A közlekedésben változhatnak a szabályok, de az útkereszteződéshez érve az elsőbbségadás kötelező szabály még itt sem fog megváltozni soha. Életünk útkereszteződésénél is előbb az Isten országát kell keresni és az Ő igazságát. Minden innen indul ki és ide vezethető vissza. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az következmények nélkül nem úszhatja meg. A főpásztor feltette a kérdést: tudunk-e elsőbbséget biztosítani Isten uralmának? Ha igen, és tudjuk, hogy minden más csak Isten után jöhet, akkor nem történik összeütközés, a kegyelem elsőbbségében be tudjuk tölteni hivatásunkat is.

„Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek…” (ApCsel 2, 44-45) – idézte az evangélium szavait a püspök. A javaink megosztása is az igazságnak, Isten uralma elsőbbségének a megvallása.  Át kell gondolnunk, hogyan lehet igazságot gyakorolni, a javakat megosztani, hogyan tudnánk ezt az igazságot Európában is érvényesíteni.  A javak tisztességes elosztásához az is hozzátartozik, hogy Európa országai ne vásárolják fel természeti kincseinket, termőföldjeinket. Vajon Európa keresztényei felemelik-e a szavukat ez ellen? – hangzott el Bölcskei Gusztáv református püspök tanításában.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír