A jeruzsálemi pátriárka nagyböjti üzenete

Kitekintő – 2006. március 1., szerda | 7:59

„Szegény egyház vagyunk, amely segítségre szorul, de nem szabad elfelednünk, hogy képesek vagyunk szeretni és ajándékozni is.”

„Az örömre, békére, szeretetre éhező sokaság kiáltása”, amelyet XVI. Benedek említ nagyböjti üzenetében azok kiáltása is, akik a Szentföldön élnek, ahol „a félelmek, aggodalmak és bizonytalanságok közepette az igazság, a béke és a kiengesztelődés keresése távoli cél marad” – írja nagyböjti üzenetében Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka.

„A palesztin választásokkal új erők tűntek föl, amelyek sorsunkat kezükbe veszik – jelenti ki Sabbah –, és most várjuk az izraeli választásokat, hogy lássuk, milyen sors vár ránk.” Mindezzel szemben „a Nagyböjt arra emlékeztet, hogy az Úr felé tartva együtt járunk mindazokkal az emberekkel, akiknek az arcán látjuk Isten képének tükröződését, s akikkel osztozunk örömben-bánatban, hogy együtt építsük társadalmunkat. Ezért a keresztény embernek nem szabad félnie. Életünk folyamatos küzdelem, hogy kitartsunk az Isten felé vezető úton; küzdelem, hogy egész életünket a kegyelem pillanataivá alakítsuk át”.

„Nagyon sok szegény van közöttünk. Szegény egyház vagyunk, amely segítséget kap, de nem szabad elfelednünk, hogy képesek vagyunk szeretni és ajándékozni is. Jeruzsálemi Karitászunknak olyanná kell válnia, mint azé az egyházé, amely meg tudja szervezni híveinek – szegénynek és gazdagnak – a szeretetszolgálatát, hogy képessé tegye őket az ajándékozásra.” Ez az újranevelés „megtanítja a kereszténynek, hogy az ínségben és a szegénységben is az első jeruzsálemi egyház közösségét élje meg.”

„Ehhez azonban le kell győzni az individualizmust, túl kell lépni személyes látókörünkön, hogy átfogjuk az egész plébániaközösséget. A közösségben senki nem maradhat egyedül nyomorúságában, magányában.” A szeretet garantálja, hogy hitünk és közösségi életünk ne öltse agresszív fanatizmus formáját” – zárja üzenetét a jeruzsálemi pátriárka.

SIR/Magyar Kurír

Kép: www.lpj.org