A jeruzsálemi pátriárkák és vallási vezetők nyilatkozata

A jeruzsálemi latin pátriárka, Michel Sabbah és más jeruzsálemi keresztény egyházi vezetők 8-án, hétfőn a Szentvárostól néhány kilométerre fekvő Betlehembe indultak, hogy kifejezzék szolidaritásukat az izraeli megszállás alatt álló város lakossága iránt. A tanturi ellenőrzőállomáson azonban az izraeli csapatok feltartóztatták őket. Mivel nem juthattak be a városba, az ellenőrzőhelyen, arab, angol és olasz nyelven a békéért imádkoztak, majd a pátriárka felolvasta a keresztény pátriárkák és egyházi vezetők nyilatkozatát:
Jeruzsálem: Békét mindenkinek, aki óhajtja a békét!
A békét nem lehet sem háború, sem harckocsik, sem vérontás révén elérni, legfőképp Betlehemben nem. Nincs szükség további vérontásra Betlehemben. Ma reggel még ismét vért ontottak. Mi elutasítjuk a vérontást, akár az izraeliekét, akár a palesztinokét. Soha ne legyen többé vérontás Betlehemben! Nem szabad, hogy az továbbra is csatatér maradjon. Arra kérjük az izraeli hatóságokat, hogy vonuljanak ki hadifelszerelésükkel, induljanak el békében és katonáik térjenek vissza családjaikhoz. A Jeruzsálem és Betlehem közötti háborús határzáron állva mi a Béke evangéliumát, a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Béke Fejedelme Születésének evangéliumát hirdetjük. Felhívjuk a világ egyházait, hogy olvassa el közleményünket és fontolja azt meg. Híveinket türelemre intjük és kérjük, legyenek erősek a türelemben és abban a lelkinyugalomban, mely Isten békéjéből és igazságából származik. Kérjük őket, hogy szólaltassák meg a karácsonyi harangokat hétfőtől kezdve mindennap délután két órakor Betlehem, Beit-Jala és Beth-Sahour helységeiben, ahol egykor a pásztorok és az angyalok hirdették a békét, a szívek békéjének jeleként, továbbá az imádság és a fohász pillanataként – a Szentföld minden plébániáján, egészen a háború végéig. VR/MK
Saron és Arafat hallgasson a pápa szavára
Ezt P. David Jaeger szentföldi ferences jogtudós mondotta, mielőtt hétfőn este Rómából visszaindult volna hazájába, Izraelbe. A zsidó származású ferences a szentföldi kusztódia nevében hálás köszönetét fejezte ki a Szentszéknek azokért a jelentős szavakért, amelyekkel figyelmeztette az izraeli hatóságokat a szent helyekre vonatkozó status quo tiszteletére, valamint azért, hogy erőteljes felhívást intézett az izraeli és palesztin hatóságokhoz, hogy fogadják el a szentföldi egyházi vezetőknek a betlehemi Születés-bazilika ostromállapotának megszüntetésére vonatkozó javaslatát: a bazilikában tartózkodó palesztinokat autóbuszokkal szállítsák máshová – például a Gázai-övezetbe –, ahol szabadok lennének, anélkül azonban, hogy támadást intézhetnének az izraeliek ellen. E terv visszautasítása nem csak súlyos politikai cinizmusról tanúskodna, hanem arról is, hogy mennyire nem fontos számukra az immár hat nap óta élelem nélkül a betlehemi bazilikába zárt szerzetesek és szerzetesnők élete.
A Születés-bazilikába menekült palesztinok és izraeli katonák közötti vasárnapról hétfőre virradó éjszaka történt lövöldözéssel kapcsolatban a ferences szerzetes azt mondta: „Nyomást kell gyakorolni az izraeli kormányra, hogy ne ismétlődjön meg a Születés-bazilika elleni támadás. A leghatározottabban elítéljük az éjszakai támadást és sürgetjük Saron miniszterelnököt és Arafat elnököt, hogy további halogatás nélkül fogadják el a válság tisztességes és békés megoldását. Egyikük sem igazolhatja az egyház és a világ előtt e terv visszautasítását.”
A Szentszék hétfői nyilatkozatát a szent helyek status quo-ját illetően P. Jaeger „teljesnek, határozottnak, világosnak és bátornak” minősítette. „Remélem, hogy a pápa és az államtitkárság képviselőinek erőteljes és világos szavai – és tudjuk, hogy ezeket a szavakat mindig mennyire mérlegelik – végül szembesítik az érdekelteket felelősségükkel. Remélem, hogy tisztában vannak azzal, milyen végleges cinizmust jelentene, ha nem próbálnának megoldást találni a válságra, még mielőtt a hétfő hajnalihoz hasonló újabb katasztrófa történne, helyrehozhatatlan károkkal. A jó Isten mentsen meg bennünket ettől.” VR/MK
A betlehemi Születés-bazilikát még Omar kalifa sem merte meggyalázni
A bazilika annak az istállónak a közelében épült, ahol a hagyomány szerint Jézus megszületett. A templomot 326. körül Nagy Konstantin császár építette, betlehemi zarándoklatáról visszatérő édesanyja kívánságára. 540-ben Justinianus kibővítette és felújíttatta a bazilikát és ezzel lényegesen megváltoztatta eredeti struktúráját. A keresztes háborúk korában, a XII. században a bazilika belső falait arany és gyöngyház alapozású mozaikokkal ékesítették. A főhajóban az Újszövetség és az ökumenikus zsinatok jeleneteit ábrázoló görög feliratos mozaikok láthatók, míg főhajó oszlopai felett Jézus őseit megörökítő medalionok. A baloldali fal imádó angyalának lábán latin és szír nyelvű felirat található a művész, Bazilios festő nevével.
A Születés-bazilikát a világ egyik legrégibb és leghíresebb keresztény szent helyei között tartják számon. Palesztina hosszú és vérzivataros évszázadai során eddig még senki sem merte bántani ezt a helyet. Egyedüli és tragikus kivételt alkot a hétfő éjszakai támadás, amelynek során izraeli katonák betörték a bazilika színes üvegablakait és megrongálták az ősi mozaikokat, miközben a templomba menekült palesztin fegyvereseket próbálták a templomból kiűzni. A Születés-bazilikát megkímélték a perzsa hódítók, az elbeszélés szerint éppen azért, mert mozaikjainak szépsége lenyűgözte őket. Mohamed utódja, az 581-644 között élt Omar kalifa, amikor támadást intézett Betlehem ellen, számos templomot földig lerombolt, de a bazilikát nem bántotta. A legenda szerint a templom kifosztási parancsát isteni sugallatra vonta vissza. A kalifa ugyanis álmában keleti ruhába öltözött férfiakat – napkeleti bölcseket – és egy asszonyt látott, aki újszülöttet tartott karjában. Éppen e veszély szerencsés megszűnése után döntöttek úgy, hogy a templom központi kapuját részben befalazzák, hogy ló vagy teveháton ülő katonák ne tudják átlépni küszöbét. A korábban idelátogató zarándokok milliói ezen az alacsony kapun keresztül léptek be Jézus szülőhelyének szent helyére. VR/MK