Jezsuita testvéreivel ünnepelt a Szentatya – P. Federico Lombardi beszámolója

Homíliájában a Szentatya Szent Pál szavaival arról beszélt, hogy a jezsuitáknak követniük kell Krisztust, aki alázatból kiüresítette önmagát. Soha ne legyen más nevük, ne hajtsanak végre más cselekedetet, mint ami Jézushoz kapcsolódik – ez volt Fáber Péter célja is, akinek példáját rendtársai elé állította Ferenc pápa. Fáber Szent Péter a nagy vágyak embere volt, akit az evangélium hirdetésének vágya fűtött, és Isten közelségéből merítette az erőt apostolkodásához. Az evangéliumot azonban szelíden, szeretettel kell hirdetni, nem pedig inkvizíciós módszerekkel, bántalmazással, ítélkezéssel – figyelmeztetett a pápa. 

A szentmisén résztvevő jezsuiták között volt a Vatikáni Rádió főigazgatója, valamint a szentszéki sajtóterem igazgatója, P. Federico Lombardi, aki nyilatkozott az eseményről:

„A szentmise rendkívül derűs, nyugodt, örömteli légkörben zajlott. A liturgikus naptár szerint Jézus Szent Nevét ünnepeltük, amely egyben a Társaság „titulusa”, ezért nagyon szép volt együtt megélni a Szentatyával ezt az ünnepet. Annál is inkább, mert nemrég avatta szentté Fáber Pétert, Szent Ignác első rendtársát. Segített abban is, hogy újra átéljük Jézus Társasága eredeti szellemiségét, az apostolkodás hivatását, amelyet mélyen átitat Krisztus személyes szeretete.”

Arra a kérdésre, hogy a pápa homíliájának mely részei voltak rá legnagyobb hatással, Federico Lombardi így válaszolt: „Két témáról volt szó: Jézus nevéről illetve Fáber Péter személyéről, akit nagy vágyak fűtöttek. Szellemiségét áthatotta a vágy, hogy megismertesse Jézus nevét és Isten szeretetét mindenkivel, még azokban a helyzetekben is, amelyeket a keresztények megosztottsága nehezített. A kiengesztelődés, a szelídség meghatározó jegye volt ennek a szentnek, aki külső szemmel nézve nem vitt végbe nagy dolgokat, de a lelki apostolkodás szemszögéből, a szívekben folytatott munkájával megismertette Isten szeretetét, és ennek a szeretetnek az erejében összebékítette a szembenálló embereket.”

A Szentatya nyugtalannak nevezte a jezsuitákat.

„Természetesen. Ez jellemző vonása a Jézus Társasága dinamikus lelkiségének: keresni és megtalálni az Urat és az Ő akaratát, de nem azért, hogy megálljunk, hanem, hogy tovább keressük Őt. – mondta P. Federico Lombardi. – Amikor megtalálod az Urat, Ő meglep téged és tovább hív. Íme, ez a meglepetésekkel teli Isten, akiről a pápa gyakran beszél, valóban olyan ismerete Istennek, amely nagyon jellemző a jezsuita dinamikus lelkiségre, zarándoklatra. Fáber Szent Péter is az Úr szolgálatában zarándokolt kora Európájában.”

Ferenc pápa a szentmise után üdvözölte a jezsuitákat, akik közül több mint háromszázötvenen voltak jelen a templomban.

„Tudjuk, hogy mennyire jellemző a pápára ez a figyelem és türelem, amellyel mindenkit köszönt egyenként. Sok rendtársa volt jelen, akik erre a szép alkalomra összegyűltek: valamennyiüket köszönteni akarta, hogy így mutassa ki mély spirituális testvériségét” – fogalmazott a Vatikáni Rádiónak P. Federico Lombardi SJ.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír