
Szentföldi emlékeire visszagondolva a 21 éves Anne-Marie Givel szavaiból csodálat és sajnálkozás érződik: „Amikor ott voltam, szilárdan elhatároztam, hogy egyetlen morzsáját sem hagyom veszni ennek a csodálatos kalandnak. Napokon át jegyzeteltem, rengeteg oldalt teleírtam, de sajnos egyszer sem olvastam újra őket.” – vallja be zavartan.
Anne-Marie tavaly nyáron vett részt a francia egyház által Izraelbe és Palesztínába szervezett ifjúsági zarándoklaton. 2009. július 21. és 31. között, számos pap és püspök kíséretében 74 egyházmegye 1.800 diákja látogatott el a bibliai helyekre, ami azóta is a legnagyobb Franciaországból induló szentföldi zarándoklatnak számít.
„Jézus életének helyszínei azóta is elevenen élnek bennem – folytatja Anne-Marie. – Kafarnaum, Jeruzsálem, Betlehem már nem csak elvont nevek számomra. Az út előtt sokszor nehéz volt megértenem az olvasmányokat. Ma viszont már magam elé tudom képzelni az egyes jeleneteket, hozzá tudom kapcsolni őket a konkrét tájakhoz.”
Guillaume Bourcy, 24 éves szeminarista is megerősíti Anne-Marie gondolatait a néha nehezen érthető bibliai történetek plasztikussá válásáról: „Amióta jártam a Szentföldön, sokkal jobban el tudom képzelni ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, amiről a zsoltárok mesélnek.”
Az Elefántcsontpartról származó, 27 éves Fulgence Amani számára Názáret marad a legmeghatározóbb élmény: itt keresztelte meg őt Michel Santier, Créteil püspöke. „A szentföldön ért az az öröm, hogy csatlakozhattam a keresztények nagy családjához, és elindulhattam, hogy kövessem Isten hívását.”
„A diákokat akartuk megszólítani ezzel az akcióval, amelyben az egyházmegyéken kívül számos ifjúsági vallási szervezet is részt vett – mondja Nathalie Becquart nővér, a Fiatalok Evangelizációjáért Nemzeti Szervezet igazgatóhelyettese. – A megmozdulás abban is segített, hogy fejlődjünk az egyházi kommunikáció terén: a szervezés során videofilmeket töltöttünk fel az internetre, és használni kezdtünk olyan közösségi oldalakat, mint a Twitter vagy a Facebook .”
„Ez a zarándoklat megindított valamit, ami tovább él, és érezhető a madridi ifjúsági világtalálkozóra való készülésben is” – folytatja a nővér. Hangsúlyozza azt is, hogy a zarándoklaton résztvevő fiatalok és az egyházmegyék közötti kapcsolat nem szakadt meg aztóta sem.
Ezt Benoist de Sinety atya, a zarándoklat koordinátora is megerősíti: „A fiatalok annyira örültek egymásnak és a találkozásnak, hogy azóta többen is tisztségeket vállaltak a plébániájukon”. Az atya büszke arra, hogy sikerült a fiatalok egyházról alkotott képét sokszínűbbé, barátságosabbá tenni. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy több püspök is részt vett az úton, akik már a jelenlétükkel is megcáfolták a „távoli, megközelíthetetlen döntéshozó” képét, amely a fiatalokban róluk él.
Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka is szívesen emlékszik vissza a francia diákok látogatására: „Nagy örömmel fogaduk a fiatalokat, jólesett látni a lelkesedésüket, a meghatottságukat, remélem, még viszontlátjuk őket. Remélem, nem fognak megfeledkezni az itt átélt élményeikről, az itt köttetett barátságaikról. Bízom benne, hogy egy nap olyan eseményt is szervezhetünk, ahol a Szentföld minden fiatalja, zsidók, muzulmánok és keresztények mind együtt imádkozhatnak és beszélgethetnek, még ha ez ma csak szép álomnak hat is.”
Magyar Kurír