Jézus meglepetéseket okoz – 2005. szeptember 21.

Hazai – 2005. szeptember 21., szerda | 0:07

Az egyik nap a pesti utcán láttam egy aranymetál Alfa Romeo-t, amelyből magyar nóta szólt hatalmas hangerővel. Elképesztő párosítás. Tulajdonképpen ismeretlenül is tisztelem a sofőrt, mert felvállalt valami olyasmit, amellyel túllép a közhangulaton, de legalábbis mellbe vágja.

Még ennél is jobban meg kell, hogy lepjen bennünket Isten Fiának megtestesülése. Erre abszolút senki sem számított. Istent senki sem kötelezte arra, hogy közénk lépjen.

Amíg meg nem történik valami, egyáltalán nem lehet rá számítani, de ha megtörtént, nem lehet tagadni.

Valójában Jézus létét sosem tagadták. Még a legnagyobb ész-istenítő ember is legfeljebb csak azt akarta megmagyarázni, kb. 1800 év távlatából, hogy Jézus nem az, akinek az apostolok hitték.

Jézust nem azzal tesszük emberibbé, hogy leválasztjuk róla az istenséget, és elfelejtjük. Jézus Krisztus előbb Isten, csak utána ember. S ettől nem másodrendűek vagyunk, hanem teljes emberek, mert van, aki utánunk nyúl, és felemel bennünket.

Ha Jézus ma testesülne meg, biztos, hogy még leglepőbb módon mutatná be Istent, mint amilyen meglepő hatást váltott ki az a fiatalember a magyar nótával.

Sánta János