Ma a papi és a szerzetei hivatások világnapja van, Jó Pásztor vasárnapja. Aki gondját viseli a rábízottaknak, az nem önmagát hizlalja a rábízottakból, hanem mindenestül nekik adja magát, és azok el fogják tartani. De ebben bízni kell.
A mai ember oda jutott, hogy sokkal többször küld el embereket, mint ahányszor hív. S a végén már annyira egyedül marad, hogy nem is marad kit elküldenie, mert senki se megy oda hozzá.
Ha maradunk a Jó Pásztor hasonlatnál, bizony ma a bárányoknak már karámjuk sincs. Hiszen szabadnak születtek. És tényleg szanaszéjjel vannak, lelkileg is. Farkasok által megnyirbálva. De még élnek. Még eljut hozzájuk a hívó szó. S talán közülük egyesek még maguk is ráerősítenek erre a hívó szóra. Õk lesznek az új hivatások.
Sánta János