Jézus Szíve-búcsú a Szatmári Egyházmegyében

Kitekintő – 2009. június 18., csütörtök | 11:35

Erdő Péter bíboros Schönberger Jenő püspök meghívására Szatmárnémetibe utazik, hogy részt vegyen a június 21-én tartandó Jézus Szíve egyházmegyei búcsún. A székesegyház előtti téren vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi liturgia főcelebránsa és ünnepi szónoka is Magyarország prímása lesz.

Ugyanezen a napon a Kálvária templomban 8 órakor a román nyelvű szentmise főcelebránsa Ioan Robu bukaresti érsek lesz, 9.30-kor pedig Böcskei László nagyváradi püspök vezeti a német nyelvű liturgiát. Az ünnep keretében az erdődi katolikus templom kertjében 15.30-kor kerül sor a Bakócz Tamás bíboros érsek emlékére készített szobor megáldására.

* * *

A Jézus Szíve-tiszteletet a jezsuiták és a karthauziak terjesztettek el az egész egyházban. II. János Pál pápa 2004-től Jézus Szívének ünnepét a papok megszentelődésének világnapjává tette. 1868 júliusában Szatmárnémetiben a jezsuiták megalapították a Jézus Szíve Társulatot, amellyel a hívők lelki életét akarták segíteni. Ez után írta elő XIII. Leó pápa az egyházmegye felajánlását Jézus Szívének, amit XIX-XX század fordulóján Meszlényi Gyula püspök a Kálvária-templomban meg is tett. 1909-ben az átépített templomot már Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel, s a régióban Szatmárnémeti lett a Jézus Szíve-tisztelet központja. A templombúcsút minden évben az ünnepet követő vasárnap tartják. 1999-ben Reizer Pál püspök a búcsú fő miséjét a Kálvária templomtól a székesegyház előtti térre hozta. Idén is itt kerül sor a magyar nyelvű szentmisére.

* * *

Bakócz Tamás (1442-1521) dominikánus pap, egri majd esztergomi érsek, bíboros, és konstantinápolyi pátriárka volt. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú uraként tartották számon. Õ volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák.

Szegény családban született. Szatmárnémetiben a domonkosoknál, majd Wroclawban és Padovában tanult. 1464-ben filozófiából doktorált Krakkóban. 1470 körül tért haza és került Mátyás király környezetébe, akit háromszor is elkísért 1475 és 1480 között a törökök elleni hadjáratokra és az Ausztriát meghódító hadjáratra. Hamarosan Mátyás mellett királyi titkár lett, a király kancellár-helyettese. 1486-ban Győr püspökévé nevezték ki, és királyi tanácsos rangot kapott. A Mátyás királyt követő II. Ulászló mellett 1490-től kancellárrá választották. 1497-ben egri püspök, majd esztergomi érsek lett, Magyarország prímásává emelkedett. 1500-ban Velence támogatásával bíborossá, majd 10 évre rá konstantinápolyi pátriárkává nevezték ki. 1519-ben halt meg, földi maradványait az esztergomi bazilikában helyezték el.

Magyar Kurír