Jézusnak nemcsak a jelenléte, hanem a távolléte is üdvözítő – 2007. november 23.

Hazai – 2007. november 23., péntek | 0:07

Jézus három évig volt közöttünk, utána a mennybe ment. Úgy távozott, hogy mégis velünk maradt, nem is akárhogyan, hanem az Oltáriszentségben. Újfajta létmód. Addig nem volt mindenütt, csak Palesztínában, most már mindenütt ott van, ahol a pap szavára a lényegül a kenyér és bor.

Mi emberek, beleesünk abba a lelki csapdába, hogy ha a szeretetet elképzeljük, akkor gondolatban egymás nyakába borulunk, és úgy maradunk. S közben lehet, hogy a másikat visszatartjuk valami fontos dologtól, mert ráakaszkodunk. Ez nem szeretet, mert benne van az elszakadástól való félelem.

Amikor valakit eltemetünk, fáj, hogy többé nincs velünk. Tényleg nincs? Ha hiszünk Jézus szavainak, akkor nem félhetünk ekkor sem, hiszen valami hasonló történt testvérünkkel, mint az Úr Jézussal a mennybemenetelkor. Csak nem önerőből, hanem egy felső segítséggel, történetesen az Úr elszólította. De nem küldte, hanem hívta. S ha Isten mindenütt jelen van, akkor az Istenbe merítkező emberek is.

Sánta János