
Navarro-Valls nem kívánta bírálni a Vatikán jelenlegi kommunikációs stratégiáját, mint mondta, nincs is abban a helyzetben, hiszen már nem ott dolgozik. „Kritikus távolságtartást” ajánlott ugyanakkor a médiával szemben. Érthetetlennek nevezte, hogy Benedek pápa 2005-ben a kölni zsinagógában és 2006-ban Auschwitzban tett látogatásai után valakinek kétségei legyenek afelől, hogy a pápa hogyan viszonyul a zsidósághoz és a soá tragédiájához. „Ha én német lennék, nagyon büszke lennék a pápára” – mondta. XVI. Benedek igen nagy figyelmet szentel az értelmiséggel való kapcsolatnak. A Szentatya bízik abban, hogy az emberek képesek gondolkodni, ezért megnyilatkozásaiban az gondolkodó emberhez, az értelmiséghez fordul.
Navarro-Valls XVI. Benedek pápa és elődje, II. János Pál különösen nagy szolgálatának nevezte, hogy működésük nyomán ismét előtérbe kerülnek olyan fontos fogalmak, mint Isten, lelkiismeret, személyiség, emberi jogok, szeretet, amelyeket a nyugati társadalmak már jószerével elfelejtettek.
Mindkét pápa mérhetetlen nagy feladatot vett vállára, amikor ismét az antropológiai alapokra helyezte a hangsúlyt. Mindezt úgy, hogy mindig az egyes embert irányítják a transzcendencia felé. Ezt tette II. János Pál pápa lelkipásztori utazásaival, és ezt teszi Benedek pápa, aki teológiai művek szerzője. Hatásukkal, emberi kisugárzásukkal mindketten hozzájárultak a pápaság megújulásához – fogalmazott a korábbi szóvivő, aki 1984-től 2006-ig volt a Szentszéki Sajtóterem igazgatója.
Magyar Kurír
Kép: www.publispain.com