
És fölcsattan a gyermekének, fölbúg az orgona:
Jövel Szentlélek! – vigyél el a nyárba,
hol égig ér a játék palotája, szabadság otthona.
Már jön értem apám az állomásról, futok elébe ki, –
a kanyarból is látom szívdobogva:
örömöt ír felém a sétabotja, föl-fölbuktatja, lengeti.
(Fodor András: Pünkösd)