VI. Pál pápa (1963-1978) 120 főben határozta meg a pápaválasztó bíborosok létszámát, és azt is elrendelte, hogy a 80 évnél idősebb bíborosok ne lehessenek tagjai a konklávénak. Boldog II. János Pál (1978-2005) és XVI. Benedek elfogadta a döntést.
XVI. Benedek harmadik konzisztóriumán – 2010 novemberében – 24 új bíborost nevezett ki, és megerősítette az európai befolyást. Azokkal együtt, akik már betöltötték nyolcvanadik évüket, jelenleg összesen 192 bíboros van, és így oszlik meg földrajzilag a pápaválasztó konklávé: Európa 56 választóval rendelkezik (de összesen 103-mal, ha beleszámítjuk a több mint 80 éves bíborosokat is), Latin-Amerika 21-gyel (31), Észak-Amerika 12-vel (19), Afrika 11-gyel (17), Ázsia 8-cal (18) és Óceánia eggyel (4). A Szentatya eddig 62 bíborossal gyarapította a testületet - már csak 57-en élnek, és 46-an rendelkeznek szavazati joggal -, és 2005-től, megválasztása óta Olaszország megerősítette pozícióit, mert az összes országot tekintve olaszból van a legtöbb (23) választó egy országból. Utána „erősorrendben” az Egyesült Államok következik (10), majd Brazília és Németország (5-5), Franciaország, Spanyolország, Mexikó és Lengyelország (4-4). Ez a nyolc állam összesen 59 választót mondhat magáénak, és ez a szám több, mint a bíborosok jelenlegi számának a fele, és megközelíti a 73-at, a pápaválasztáshoz szükséges kétharmadot is. 68 ország képviselteti magát a kardinálisok testületében, és 50 rendelkezik választójoggal is, beleértve Portugáliát (José Saraiva Martinsszal, és a most 75 éves José Policarpóval).
A bíborosok testületének fontossága abban is megnyilvánul, hogy olyan különleges tanácsosok, akiktől a pápa meghatározott kérdésekben akkor kérheti ki a véleményüket – külön-külön vagy testületileg -, amikor csak akarja. A bíborosok választhatóságának feltételeit még a tridenti zsinat foglalta írásba 1563. november 11-én.
Magyar Kurír
(st)