Jog és erkölcs a Caritas in veritate tükrében

A következőkben a jog és erkölcs kérdéseivel foglalkozó előadások, kerekasztal-beszélgetések összefoglalóját olvashatják.

A második ülésszakban elsőként Frivaldszky János, a PPKE ÁJK docense Az élet kultúrája és a jog címmel tartott előadást. XVI. Benedek pápa körlevele kapcsán a követlező gondolatokat fejtette ki: a Caritas in veritate az emberi jogokat tárgyalva az igazságból indul ki. Az enciklika kötelező és általános érvényű elismerését fogalmazza meg az emberi élet jogának. Átgondolandó és megfogalmazandó, hogy mi az emberi személy, hisz az emberi élet nem magánkérdés, hanem jogi kérdés. Ha nem tudjuk megfogalmazni, ki az emberi személy, az emberi jogokat sem lehet definiálni. Az emberi személynek, ha az emberi élethez joga van, akkor az emberi élethez szükségszerűen hozzátartozó dolgokhoz is joga van. Az emberi személynek a méltósághoz, az emberi élethez, továbbá a jogalanyisághoz való joga van. A körlevél a család sérthetetlen jogát, a család sérthetetlen jogalanyiságát is hangsúlyozza. Az azonos neműek házasságával kapcsolatos kérdést illetően az előadó így fogalmazott, hogy a jog nem képes a természetben nem létező, az emberi természetben nem érvényesülő dolgokat létrehozni.

Az enciklika nem az individuumból, hanem azon szemléletből indul ki, hogy az ember természettől fogva személyközi kapcsolatokban létezik. Felismerve, hogy a másik személynek valami jár, mindig tartozunk a másik személynek valamivel. Ez alapján a jogrendnek arra kell épülnie, hogy meg kell adnom a másiknak azt, ami neki jár. (Ezzel ellentétben sokszor olyan dolgokat vallunk magunkénak, amelyek nem minket illetnek). A szeretet jegyében szemlélve a másik személyt, kiderül, hogy sokkal több dolog és jog illeti meg – fogalmazott az előadó. A szeretet első útja az igazságot keresi. Az emberi kiteljesedéshez szükséges, hogy a jogokat nem én követelem ki magamnak; a jogokat mindenki a másiknak adja meg. Személyenként egymásnak tartozunk – emelte ki Frivaldszky János.

*

XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikája a mindenkori történelmi helyzetre való reflektáció, szeléletmód – hangzott el Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense Politika és gazdaság, civil társadalom és a körlevél témájú előadásában. A körlevél  kulcsgondolata a kölcsönös egymásrautaltság. Az adakozásnak nincs piaca, jóllehet a reciprocitás lényeges eleme kell, hogy legyen a társadalomnak – fogalmazott az előadó. A piac képtelen bizonyos normák követésére, holott – miként a körlevél is hangsúlyozza – az alapvető erkölcsi normák mindenkor szükségesek a társadalom működéséhez. A valódi közösség alapja a bizalom légkörének.

Az államot vezető politikai szereplők önkényesen döntenek afelől, hogy mely kényszerítő eszközökkel élnek a javak elosztását illetően, ellenben a keresztény felfogás a természetes igazságot, a minden emberre egyformán érvényes jogot, elvet veszi alapul – miként a körlevélben megfogalmazott tézisek is igazolják. Ideális, ha a politikusok és az államvezetések felismerik, hogy a törvények önmagukban elégtelenek – mondta Balázs Zoltán. A jognak a természetjogokra kell alapulnia.

* * *

A Jog és erkölcs ülésszak követően két további kerekasztal-beszélgetésre került sor. Kiút a válságból mottóval Érszegi Márk Aurél kérdezte a pódium résztvevőit:

Benkő Ágota, a Faludi Ferenc Akadémia vezetője szerint a közösségépítés, a civil társadalom megerősítése és az egyház szociális tanításának megerősítése, felkínálása jelenthet kiutat. Hangsúlyozta, hogy – mivel sok elszánt ember kezdeményezése nagy dolgokra képes – összefogásra van szükség.

Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató helyettese  szerint XVI. Benedek pápa enciklikája gazdag forrás jelent arra vonatkozólag, hogyan lehetne felvetni azokat a kapaszkodókat, amelyek kiutat mutatnak. Az emberek a televízión nevelődve alakítanak képet a világról, a családról, az emberi méltóságról, amelyet a kereskedelmi médiumokban naponta sárba tipornak. Ahhoz, hogy a kiutat jelentő üzenetek eljussanak az igazságra és a tiszta szóra éhes emberekhez, többek között elengedhetetlen szükség van a közvetítő szerepet vállalók, így a közszolgálati médiumok működésének lehetőségi rendezéséhez. 

Vértesaljai László SJ a Caritas in veritate enciklikában is megfogalmazott értékválságról szólva kiemelte, hogy miként II. János Pál utolsó szavával is az élet kultúráját és az ember méltóságát hirdette a halál kultúrájával szemben, nekünk is az ember végtelen méltóságát kell hirdetnünk. A pápai körlevél bevezetőjére utalva hangsúlyozta, hogy aki eljött hozzánk, az a logosz. A mi feladatunk pedig a dialogosz, a párbeszéd. („Az igazság ugyanis 'dia-logoszt', dailógust teremtő 'logosz', azaz megosztás és közösség" – olvasható a Caritas in veritate bevezetőjének 4. pontjában, a szerk.) A válságból kivezető kiúthoz hitre, bizakodásra és bátroságra van szükségünk – zárta gondolatát Vértesaljai László.

*

Honlapunkon további beszámolókat olvashatnak a tudományos tanácskozás megnyitójáról és a konferencia első ülésszakáról.

Magyar Kurír