Joseph Ratzinger bíboros és Marcello Pera, az olasz szenátus elnökének közös könyve

Hazai – 2004. december 18., szombat | 10:58


Vatikán: Közösen írt könyvet a Hittani Kongregáció prefektusa és az olasz szenátus elnöke. A kötet címe: Gyökerek nélkül: Európa, relativizmus, kereszténység és az iszlám. A könyv megjelenése alkalmából Joseph Ratzinger és Marcello Pera nyilvános fórumon vett részt a Lateráni Egyetemen. Mindketten határozottan vallják, hogy szükség van a nem hívők, a katolikusok és a más vallásúak közötti együttműködésre.

Morális képesség nélkül az emberi szabadság önmaga karikatúrájává válik
Ratzinger bíboros a természeti törvény újra felfedezését sürgeti, hangsúlyozva, hogy ez egy közös moralitás alapjának a lehetősége. Kifejtette: „Ismét tanulmányoznunk kell a természeti törvényt. Meg kell találnunk az alapokat, annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a katolikusok és nem vallásosak közös kötelezettségeit egy olyan cselekvésmód megalapozásában, amely kötelességtudó és egyben erkölcsös.” A bíboros emlékeztette a hallgatóságot: a természeti törvény független a vallásos hittől. A hit viszont segíthet a természeti törvény megtalálásában. Az elmúlt évtizedekben hihetetlenül megnövekedett az ember hatalma, és ezzel együtt a pusztításra való képessége is jelentősen erősödött. Morális kapacitásunk viszont nem fejlődött. Ennek az aránytalanságnak a leküzdése a katolikusok és a nem vallásosak közös kihívása. A bíboros figyelmeztetett: a szekularizált kultúra, amikor elválasztja magát saját gyökereitől, dogmatikus lesz, és elveszíti morális erejét. Így az értelem csupán funkcionálissá és technikaivá válik, elveszti erkölcsösségre való érzékenységet. „Morális képesség nélkül viszont az emberi szabadság önmaga karikatúrája válik. Ma gyakran azt gondolják, hogy ha valamit lehetséges megtenni, akkor azt meg is kell tenni. Ebben az esetben viszont az abszolutizált szabadság elveszíti az erkölcsi kritériumait.”
Marcello Pera politikus, korábban a Pisai Egyetem filozófia tanára, Európa politikai, szociális és spirituális válságát elemezte, rámutatva: „Kontinensünk öregnek és bölcsnek képzeli magát, de többé nem akarja elismerni vélt bölcsességének alapjait. A katolikusok és a nem keresztények közötti együttműködés érdekében meg kell találni a közös értékeket” – mondta az Olasz Szenátus elnöke, aki önmagát nem hívőként minősítette. VR/MK