Joseph Ratzinger: Isten a társadalom peremére került, de a hit nem halt meg

Vatikán: A La Repubblica c. olasz napilap november 19-i száma interjút közölt Joseph Ratzinger bíborossal, a Hittani Kongregáció prefektusával, aki a szekularizált ideológia erőszakosságáról, intoleranciájáról, a szexualitásról, a homoszexuálisok házasságáról, valamint az iszlám vallásról fejtette ki véleményét. A főpásztor kijelentette: „A keresztény kultúrát egy agresszív, olykor intoleráns szekularizmus váltotta fel. Ennek ellenére, bár a templomok kiüresednek és sokan nem tudnak már hinni, a hit nem halt meg”. A bíboros meggyőződését fejezte ki, hogy egy multikulturális társadalom keretein belül, számos nehézség ellenére, a keresztény hit továbbra is fontos tényező marad, amely képes arra, hogy erkölcsi és kulturális erőt adjon a földrésznek.Ratzinger bíboros aggodalmát fejezte ki a szekularizált ideológia erőszakossága miatt. „A laicizmus ma már nem a semlegesség megkülönböztetője, hanem kezd olyan ideológiává átalakulni, amely a politika révén rákényszeríti magát a közéletre és nem hagy helyet a katolikus és keresztény világnézetnek” – fogalmazott a Hittani Kongregáció prefektusa. A helyes laicizmus és a vallásszabadság kapcsolatáról szólva a bíboros kifejtette: az államnak szabad teret kell engednie a vallások számára, anélkül, hogy bármelyik vallást kötelezővé tenné. Lehetővé kell tenni, hogy a vallások felelősen részt vegyenek a polgári életben, a társadalmi élet építésében.Ratzinger bíboros kérdésre válaszolva kijelentette: „Isten a társadalom peremére került. A politikai életben szinte illetlen Istenről beszélni, mintha támadás lenne a nem hívők szabadsága ellen. A politikai élet követi saját szabályait, kizárva Istent, mintha semmi köze nem lenne a világhoz. Ugyanezt lehet mondani a kereskedelmi, gazdasági és magánéletre is. Isten az élet peremére került.” A főpásztor azonban figyelmeztetett: fontos lenne ismét felfedezni, hogy a politikai és gazdasági életben is szükség van erkölcsi felelősségre, amely az ember szívéből születik és amelynek számolnia kell Isten jelenlétével, vagy hiányával.A szexualitás témáját érintve a bíboros, prefektus hangsúlyozta: a fogamzásgátló tabletta óriási forradalmat idézett elő az antropológia terén, teljesen megváltoztatta a szexualitásról, az emberi testről alkotott nézetet. A szexualitást különválasztották a termékenységtől és ezáltal mélyen megváltozott magáról az emberi életről alkotott felfogás is.A homoszexuálisok közötti házasságról Joseph Ratzinger így fogalmazott: „Nem jelent segítséget ezeknek a személyeknek, ha jogi formába öntik együttélésüket. A jog teremti meg az erkölcsöt, mivel a hétköznapi emberek általában azt tartják, hogy amit a jog leszögez, az erkölcsileg is törvényes. Ha az efféle együttélést jogilag nagyjából a házassággal egyenértékűvé tesszük, akkor olyan társadalmat hozunk létre, amely nem ismeri el sem a család alapvető szerepét, sem sajátos jellegét, vagyis azt, hogy egy férfi és egy nő célja az élet tovább adása, nemcsak biológiai szinten.”Érintette a bíboros az iszlámmal kapcsolatos kérdéseket is. Egyértelműen leszögezte: „Az iszlám sokszínű és nem lehet pusztán a terrorizmusra vagy a mérsékelt irányzatra leszűkíteni. Vannak szunniták, síiták, stb. Minden esetben pozitív kihívást jelent számunkra a muzulmánok Istenbe vetett szilárd hite, annak a tudata, hogy mindnyájunk fölött Isten ítélkezik, továbbá erkölcsi örökségük és egyes normák tiszteletben tartása, amelyek azt mutatják, hogy a hitnek szüksége van közös kifejezési formákra: mi, keresztények, ezt már némileg elveszítettük.” VR/MK