Joseph Yacoub: a keleti egyházak egysége a legfontosabb

Kitekintő – 2013. február 6., szerda | 14:27

Joseph Yacoub, a Lyoni Katolikus Egyetem címzetes professzora, az emberi jogok, valamint az etnikai, nyelvi és kulturális kisebbségek szakértője, illetve több, a keleti keresztényekkel kapcsolatos mű szerzője mint káld vallású hívő az új káld pátriárka, Louis Sako előtt álló kihívásokról beszélt a La Croix-nak.

„Ebben a nehéz időszakban, amin az iraki keresztények és különösen a káldok manapság keresztülmennek, Louis Sako, ez a nagy műveltségű, több nyelven beszélő ember pásztorként és a keleti egyházak történészeként olyan vezetőt testesít meg, aki egyszerre képes megnyugvást sugallni és egységet teremteni. Az iraki keresztényeknek, köztük is a káldoknak, akik 2004 óta szenvednek a bizonytalanságtól és a támadásoktól, erőteljes vezetőre van szükségük, aki képes elérni, hogy tiszteletben tartsák jogaikat, és hogy a különböző felekezetek egységbe rendeződve közös hangot hallassanak.

A keresztények masszív kivándorlása miatt azonban Irakból kitekintve is van min javítani. A káld közösség elaprózódása ugyanis nemcsak a közösség túlélését fenyegeti, hanem az iraki társadalom különböző csoportjai közötti párbeszéd fenntartását is megnehezíti. Louis Sakónak, aki mindig is ellenezte az iraki keresztények elvándorlását, meg kell találnia a megfelelő szavakat a folyamat megállítására. Nemrég, amikor az Egyesült Államokban jártam, volt alkalmam felmérni, milyen közelről fenyegeti a széthullás a közösségünket.

Bárhol éljenek is, a káldoknak ma védelemre, megnyugvásra és egységre van szükségük. Sako atyának meg kell nyugtatnia, és össze kell fognia az aggódó és törékeny káld közösséget. De tennie kell az iraki nép egészének békéjéért is. Neki mint pátriárkának a párbeszéd a legalkalmasabb eszköze az erőszakból való kitörésre. Ő maga is úgy véli, hogy az ország jövője azon múlik, mennyire képesek a keresztények közös hangot találni és együttesen cselekedni.

A volt kirkuki püspök mindig is a többi társadalmi csoporttal, az iraki központi kormánnyal és a kurd hatóságokkal folytatott párbeszéd híve volt. Idén januárban avatták fel azt a kulturális központot, amit azért alapított, hogy helyet teremtsen a püspökség azon tevékenységeinek, melyek a város különböző csoportjai közötti békés együttélést szolgálják.

Az én szememben azonban még az is fontos, hogy az új pátriárka felelevenítse a párbeszédet az asszír keleti (nesztoriánus) és a káld egyház között. Nagyon fontos lenne újrakezdeni a teológiai párbeszédet e két közösség között, akik azonos nyelvhez és kultúrához tartoznak.”

La Croix/Magyar Kurír