
Az egyházzenei konferencia a vallásos zene három alappillérével, a gregoriánnal, a XVII. század végétől Magyarországon is terjedõ úgynevezett komponált egyházzenével és a vallásos népénekekkel foglalkozik. E témákról referátumok hangzanak el. A csatlakozó elõadások tárgya Joseph Haydn Veszprémben a XVIII. és a XIX. század során előadott művei és Szent István királynak a liturgiában, a népénekekben és a néphagyományban megelevenedő kultusza.
A 14 órakor kezdődő konferenciát Márfi Gyula érsek és Horváth Viola, a Veszprém megyei közművelődési intézet igazgatója nyitja meg a veszprémi érsekség Gizella-termében (Vár u. 18.). Az első előadást Sapszon Ferenc a Gregorián Társaság alelnöke, Liszt-díjas karnagy tartja.
A 19 órakor kezdődő szentmise keretében ősi gregorián dallamok csendülnek fel a székesegyházban. A liturgia után a reneszánsz kort a XVI. századi egyházzenei reform fontos alakjai, Palestrina és Victoria, a barokkot Johann Sebastian Bach és Pachelbel művei elõadásával idézik fel. Az egyes korszakok között gyermekkórus énekel az első katolikus népénekkönyvből, az 1651-es Cantus Catholiciből régi magyar dallamokat. Joseph Haydn Te Deuma után XVIII. század végi vallásos népének és Kleinmann József veszprémi zeneszerző zenés miséje következik. Az egyházzenei koncertet XX. századi magyar komponisták – Kodály Zoltán, Szokolay Sándor – egy-egy alkotása és a Boldogasszony Anyánk kezdetű népének közös éneklése zárja.
A gálakoncert különlegessége, hogy a négy, idén alapításuk ezredik évfordulóját ünneplő – Pest, Fejér, Veszprém, Zala – megye művészei egyaránt képviseltetik magukat a hangversenyen, továbbá minden korosztály, gyerekkórus, középiskolások, felnőtt vegyeskar hallható – mondta kérdésünkre Zsilinszky Cecília, a hangverseny művészeti vezetője.
A gálakoncert és a konferencia részletes programja itt olvasható.
Magyar Kurír
Kép: Fehér János