Jugoszlávia új szentszéki nagykövetét fogadta a pápa

Vatikán: II. János Pál pápa április 11-én délelőtt kihallgatáson fogadta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szentszéki nagykövetét, Darko Tanaszkovicsot. Hozzá intézett beszédében a szentatya köszönetét küldte Vojislav Kostunica elnöknek, jókívánságairól és imáiról biztosítva őt nemzetének ebben a fontos és összetett történelmi helyzetében.
A pápa megállapította: a háború anyagi és morális károkat hagyott maga után és most az egész társadalmat újjá kell építeni. Ez hosszú és nehéz folyamat, amely már szerencsésen elkezdődött, de amelynek megvalósításához még nagy eltökéltségre és türelemre lesz szükség. Nemcsak a szomszédos országokkal, hanem magán Jugoszlávián belül is elsősorban kiengesztelődésre és a különbözőségek tiszteletére van szükség. Egy társadalom újjáépítése mindig nehéz feladat, de ez még nehezebb Jugoszlávia esetében, az ország ateizmusra és materializmusra alapuló, előző rezsim bukását követő bizonytalan háborús helyzet miatt. Félre kell tenni az etnikai és nacionalista ellentéteket és olyan nemzetet kell felépíteni, amelynek demokratikus intézményei az egység megteremtése mellett biztosítják, hogy mindenki és főként a kisebbségek aktívan és egyenlő mértékben részt vegyenek a politikai és gazdasági életben. A régió etnikai és vallási különbözőségei reálisak és ezeknek az ellentéteknek történelmi gyökerei vannak. A szentatya emlékeztetett rá, hogy 2001-es Béke világnapi üzenetében azt írta: a múltban a kulturális különbségek gyakran ellentétek, sőt konfliktusok és háborúk forrásai voltak. Ezért tehát szükség van a kultúrák közötti párbeszédre, olyan egyetemes értékek nevében, mint a szolidaritás, a béke és az elszenvedett sérelmek megbocsátása. A Balkán nemzeteinek szükségük van Európára, Európának pedig szüksége van e nemzetekre. Ez olyan tény, amelyet talán a közelmúlt eseményei elhomályosítottak, de amelyet a kultúra és a történelem állandóan igazol.
A szentatya beszédében arról is szólt, hogy a katolikus egyház minden nép, de különösen a szükséget szenvedők érdekében elkötelezi magát, és együtt akar működni az emberi jogokat, méltóságot és szabadságot tiszteletben tartó demokratikus Jugoszláviával. Fontos, hogy ebben a helyzetben mindenki felismerje, hogy a vallás nem a problémák gyökere, hanem azok megoldásának lényeges része. Ezért a pápa örömmel üdvözölte, hogy a szerb iskolákban ismét vallásoktatás folyik és így a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek az egyetemes értékekkel és megnyílhatnak a transzcendencia felé.
Jugoszlávia új szentszéki nagykövete 1948-ban született, bölcsészeti diplomával és doktorátussal rendelkezik és 1995-ig egyetemi professzor volt. Azóta teljesít diplomáciai szolgálatot. Számos tudományos mű szerzője. Ismeri a francia, az angol, a török, az arab és az olasz nyelvet. VR/MK