Július 5. – A világ azé, aki szereti

Hazai – 2009. július 5., vasárnap | 6:00

Néha panaszkodunk, hogy a kereszténység egyre kevésbé van jelen a mai társadalomban, hogy a fiataloknak nehéz átadni a hitet, hogy a hivatások száma csökken. És folytathatnánk még az aggodalomra okot adó jelenségek fölsorolását…

Valóban, a mai világban nem ritkán elveszettnek érezzük magunkat. De a remény merész vállalkozása túllendít ezen. Egyszer egy naptárban ezt az idézetet találtam: „A világ azé, aki szereti, és ennek tanúbizonyságát is tudja adni.” Mennyire igazak ezek a szavak! Minden ember szívében végtelen a szomjúság a szeretet iránt, és mi csillapítani tudjuk ezt azzal a szeretettel, melyet Isten árasztott a szívünkbe.

Ám ehhez arra van szükség, hogy szeretetünk „művészi” legyen, mesteri, amely felülmúlja a pusztán emberi szeretet képességét. Ha nem is minden, de sok múlik ezen.

Ezt a művészetet láttam például Kalkuttai Teréz anyában. Aki meglátta őt, megszerette. Vagy XXIII. János pápában. Emléke sok évvel a halála után is rendkívül élő az emberekben.

Van Thuan bíboros: A remény tanúságtevői

Részlet az „Amint az Atya szeretett engem... – 365 gondolat a papság évére” c. könyvből.
Citta Nuova, 2009
http://editrice.cittanuova.it/notizia.asp