Juliusz Janusz apostoli nuncius beszéde

Hazai – 2008. december 8., hétfő | 14:21

Elhangzott december 8-án, a Magyar Honvédségnél és Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában 1994. január 10-én aláírt Megállapodás mindkét fél részéről történő azonos értelmezése érdekében készített memorandum aláírásakor.

Mélyen Tisztelt Miniszter Úr,
Eminenciás Bíboros Úr,
a Honvédelem megjelent Képviselői,
Excellenciás Mons. Bíró László Kinevezett Tábori Püspök Úr,
Tisztelt Résztvevők!

Az egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli Szentszék között a Magyar Honvédségnél és a Határőrségénél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában 1994. január 10-én aláírt Megállapodás értelmezése céljából készített Memorandum aláírásának aktusa szerencsésen zár le egy, 2007 áprilisában, a Szentszéki-Magyar Vegyesbizottság ülésén kezdődött tárgyalási ciklust. Ehelyütt szeretnék köszönetet mondani mindenekelőtt azoknak, akik különösen is hozzájárultak a Memorandum szövegének írásba foglalásához. A Magyar Kormány részéről Dr. Szekeres Imre Honvédelmi Miniszter úr nagy készséget és türelmet tanúsított a tárgyalások során, és hálás vagyok neki a folyamatos és személyes érdeklődéséért. Elismerésemet fejezem ki Szekeres Miniszter úr tisztelt munkatársainak is. Ezután szeretnék őszinte köszönetet mondani a Vegyesbizottság Dr. Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter úr által vezetett kormánydelegációja tagjainak, nagylelkű intézményes hozzájárulásukért a tárgyra vonatkozóan.

A hálás köszönet szavaival fordulok ezután Õeminenciája Dr. Erdő Péter bíboros úrhoz, nemcsak a jogi szaktudása miatt, amellyel a Memorandumban használt terminológia korrektsége felett őrködött, hanem főként a lelkipásztori gondoskodása miatt, amellyel a Katolikus Tábori Püspökség hatékony működését akarta segíteni. A Bíboros úr emellett az 1994-es Megállapodásnak is társszerkesztője volt, tehát jól ismeri tartalmának szellemét. Minden jelenlévőt biztosíthatok arról, hogy vatikáni elöljáróim akár az Államtitkárságon, akár a Püspöki Kongregációban nagy figyelemmel és jóakarattal követték a Memorandummal kapcsolatos tárgyalásokat, amelyeket ma zárunk le.

A sajtóanyag szövegében olyan részletek találhatóak, amelyek mutatják a Memorandum kezdetét és célját. Fontos aláhúznunk, hogy a Memorandum nem módosítja az 1994-es Megállapodást, hanem az a szerepe, hogy adekvát értelmezést adjon a Megállapodás tartalmának abból a célból, hogy a mai konkrét helyzetre applikálja azt. Az Egyház számára fontos volt, hogy ez alkalommal garantálja a Katonai Ordinariátus működését, egy olyan tábori püspököt javasolva, aki nem lép katonai pályára, de el fogja látni a katonák rendszeres lelkipásztori szolgálatát. Mindenesetre továbbra is világos az, hogy ha akár a Katonai Ordinárius, akár a tábori lelkészek teljesítik azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a katonai életpályához, a katonák közé tartoznak, a Honvédelmi Minisztériummal megkötött szerződések alapján, hivatásos vagy szerződéses katonákként.

A Memorandum alapvető motivációja az, hogy garantálja a katonák és családtagjaik lelkipásztori ellátását, a jelenlegi helyzetben itthon és külföldön. Számunkra fontos azt látni, hogy a Kormány elismeri és értékeli a katonák közötti lelkipásztorkodást. Az Egyház fontos szerepet tölt be azon vallási és tradicionális értékek megőrzésében, amelyeket a magyarok identitásuk és történelmük részeként ismernek el. A lelkipásztori szolgálat a katonák számára erkölcsi támogatást jelent az annyira sokat kívánó és életveszélyes helyzetekkel is járó életükben. Az Állam és az Egyház közötti együttműködés ezen a területen az előrelátás és az állampolgárok tiszteletének a jele. Meggyőződésünk, hogy a Memorandum révén jobban lehet válaszolni a Honvédségnél dolgozók lelkipásztori szükségleteire. Ebben az összefüggésben kívánjuk az új tábori püspök, Õexcellenciája Mons. Bíró László gyümölcsöző együttműködését a Honvédelmi Minisztériummal.

Kép: Demecs Zsolt