Juliusz Janusz apostoli nuncius beszéde az „Íme az ember” kiállítás megnyitóján

Eminenciás Bíboros Úr,
Tisztelt Meghívottak és a Kiállítás Szervezői!

Amikor a krakkói érseket, Karol Wojty³a bíborost 1978. október 18-án pápává választották, úgy tűnt, hogy lehetetlen küldetést kell teljesítenie. Egy kommunista országból érkezett, szembesülnie kellett a megosztott világgal és a sok nyugtalanság által összezavart Egyházzal. Ma, harminc évvel az emlékezetes 1978 októbere után, bámulattal látjuk, hogy Isten szolgája II. János Pál pápa nemcsak briliáns módon teljesítette a misszióját, de egy olyan lelki és emberi örökséget hagyott hátra, amely csodálatot és érzelmeket vált ki. II. János Pál pápa nemzedékéről beszélnek, amely főként a fiatalokkal való találkozásokból született. Szerencsés vagyok, hogy sajátos módon én is ehhez a nemzedékhez tartozom, hiszen Karol Wojti³a krakkói érsek szentelt pappá, II. János Pál pápa nevezett ki püspökké és nunciussá, és sok lehetőségem volt arra, hogy találkozzam vele nagyon informális körülmények között.

Biztosan ehhez a generációhoz tartoznak ennek kivételes kiállításnak a szervezői, akik a „Mission is possible” a „Küldetés lehetséges” mozgalom tagjai. Gratulálok ehhez az értékes kezdeményezéshez, amely Arturo Mari úr nagylelkű együttműködésével is készült, aki nemcsak meg tudta örökíteni fotókon a nagy János Pál életének különleges pillanatait, de a szeretett Karol Wojti³a hűséges barátainak szoros családjához is tartozott. Azt gondolom, hogy ezeken az Arturo Mari által felajánlott képeken felfedezhetjük azt az üzenetet, amelyet Isten szolgája II. János Pál pápa programként a harmadik évezredre akart hagyni. Valóban, a Novo millenio ineunte, a Harmadik évezred küszöbén kezdetű apostoli levelében, arra hívja meg a keresztény híveket, hogy ne csak beszéljenek Krisztusról, hanem bizonyos értelemben mutassák meg őt… szemléljék és mutassák meg Krisztus Arcát. II. János Pál egész élete, ifjúkorától kezdve a tanulmányain, a háború borzalmain keresztül és a kommunista rezsimben, a papi, püspöki szolgálatban és pápaként is, a Krisztushoz való hűség tanúsága volt, amellyel meg akarta mutatni Krisztus valódi arcát az egész emberiségnek. Tanúságtételéből nem hiányoztak a drámai pillanatok és a nagy szenvedések, de ő ezeket hősies szeretettel és derűvel viselte. Hálásak vagyunk, hogy szemlélhetjük alakját, ennek a nagy és szent embernek a derűs arcát azokon a képeken keresztül, amelyek a gazdasági és erkölcsi válságnak ebben a nehéz időszakában egy jobb világ vigaszát és reményét hozhatják el nekünk, amelynek II. János Pál kiváló hírnöke és élő tanúja volt.

Minthogy a kiállítás az elhunyt és annyira szeretett pápának tárgyait és ereklyéit is megmutatja, mindenkinek egy örömteli találkozást kívánok Isten szolgája II. János Pál pápával, a remény tanújával.

Magyar Kurír