Juliusz Janusz apostoli nuncius látogatása Debrecenben

Látogatásának legfőbb célja az volt, hogy találkozzon a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjaival, és együtt ünnepeljen velük az egyházmegye védőszentjének, Szent László királynak ünnepén.

A nuncius debreceni látogatása során más kötelezettségeinek is eleget tett. A megyéspüspök kíséretében meglátogatta a Debreceni Zsidó Hitközséget, ahol köszönetét fejezte ki, Angelo Rottának néhai elődjének ez év május 26-án, a Debrecen és a Határon túli Testvérhitközségei Nemzetközi konferenciáján odaítélt posztumusz Tolerancia-díjért. Angelo Rotta pápai nuncius 1930-1945-ig 15 éven keresztül betöltött hivatalánál fogva mindent elkövetett, hogy segítsen a bajba jutottakon. 1944-ben Horthyt a deportálások leállítására, a keresztény egyházakat, Serédi Jusztinián hercegprímást, illetve XII. Piusz pápát tiltakozásra bírta. Juliusz Janusz nuncius távolléte miatt a díjat akkor Bosák Nándor püspök vette át, aki maga is Tolerancia-díjban részesült. A pápai nuncius ezúttal személyesen is kifejezte köszönetét.

A nap során a debreceni Déri Múzeumban található Munkácsy Mihály Krisztus–trilógiáját is megtekinthette az apostoli nuncius. A tárlatvezetést Keresztesné Várhelyi Ilona a Debreceni Irodalmi Múzeum igazgatója tartotta.

Ezt követően Bölcskei Gusztáv református püspök fogadta Juliusz Januszt hivatalában, aki bemutatta a Református Kollégiumot, ezen belül az Oratóriumot, és a Református Kollégium Nagykönyvtárát, valamint a Református Nagytemplom mögötti parkban a kényszermunkatáborba hurcolt református prédikátorok emlékére elhelyezett emléktáblát, ahol maga II. János Pál pápa is lerótta kegyeletét 15 évvel ezelőtt.

Június 27-én délelőtt a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye védőszentjének, Szent László királynak az ünnepén az egyházmegye papsága és hívei ünnepi szentmisén vettek részt a Szent Anna székesegyházban. A szentmise főcelebránsa Juliusz Janusz érsek volt. A Szentatya követe a homíliájában Szent László érdemeit méltatta, aki a nép és az egyház iránti szeretetből – templomok építésével, püspökségek alapításával – megteremtette azokat a struktúrákat, amelyek elősegítették a szeretet civilizációjának megalkotását.

„Szent László élete arra tanít bennünket, hogy a politikusok, az ország vezetői is, mint mi mindannyian szentté válhatnak” – emelte ki a nuncius a szent példáját. Kontinensünkről szólva Juliusz Janusz érsek megállapította: Európa sajnos nem akar tudomást venni  Teremtőjéről. Majd utalt II. János Pál pápa debreceni látogatására, ahol a Szentatya a református prédikátorok száműzetésére emlékezett, és megelégedését fejezte ki, hogy a különféle felekezetek keresztényei megértik, hogy az egység eléréséhez mindannyiuknak a megtérésre van szükségük, amelynek alapja a szeretet. Kiemelte, hogy a családnak – ahol a szeretetet, a tiszteletet, a szolidaritást, nagylelkűséget, áldozatkészséget, a nemzet megtartó erejét tanuljuk –, joga van ahhoz, hogy saját vallása szerint nevelje gyermekét, és ehhez pedig szüksége van a társadalom segítségére. Az egyháznak tehát joggal számít az állam együttműködésére a jövő társadalmának kialakításában.

A szentmise végén Bosák Nándor püspök köszönetét fejezte ki a nunciusnak, hogy ellátogatott az egyházmegyébe és részt vett Szent László király ünnepén, majd Isten áldását, kegyelmét kérte további szolgálatára.

Végül az apostoli nuncius megáldotta azt a II. János Pál pápa arcképét ábrázoló bronz emlékplakettet, amit a Szentatya 15 évvel ezelőtti látogatásának emlékét őrző tábla fölé helyeztek el.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír