Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius a magyar egyház helyzetéről

Vatikán: A Vatikáni Rádió olasz nyelvű, „Európa Falak Nélkül” című műsorában Juliusz Janusz érsek, magyarországi apostoli nuncius nyilatkozott a helyi egyház életéről, feladatairól, kihívásairól, nehézségeiről. Az érsek többek között elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben alapvetően pozitívan változott az egyház helyzete, utalt az 1990-es hivatalos kapcsolat újrafelvételre a Szentszékkel, amelyben ő személyes szerepet is játszott. Kiemelte még az 1997-ben aláírt egyezményt, amely a korábban államosított egyházi ingatlanok visszaadását szabályozza, amelynek betartását ellenőrzi a nemrég megalakult vatikáni-magyar vegyesbizottság. A nehézségekről szólva a nuncius első helyen a magyarországi paphiányt nevezte meg, amit szlovák és lengyel kapcsolatok ápolásával, illetve szeminaristák magyar képzésével igyekeznek orvosolni. A magyar állam és az egyház kapcsolatát alapvetően jónak tartja – mondta Janusz érsek. Hozzátette: egyes, főként szocialista és liberális politikusokkal van probléma, akik vagy járatlanok a nemzetközi egyezmények terén, vagy talán szavazatokat remélnek attól, hogy lejáratják az egyházat. Példaként Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét említette a nuncius, aki – szavai szerint – „jobban tenné, ha az utak javításával törődne a helyett, hogy a Szentszékkel kötött egyezmény fölbontását sürgeti.” A nuncius nagyra értékeli a magyar egyháznak a határon túli honfitársai ügyében tett erőfeszítéseit. Örömmel emlékezett vissza a pünkösdi csíksomlyói búcsúra, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás mondott szentbeszédet, és amelyre II. János Pál pápa üzenetét küldte. Arra a kérdésre, az erdélyi magyarok régi vágya, hogy a szentatya látogasson el hozzájuk, beteljesül-e, Janusz érsek tréfásan azt felelte: „Erről a bukaresti nunciussal kell tárgyalniuk.” A Szentszék magyar egyházzal kapcsolatos elvárásait illetően a nuncius leszögezte: Ugyanaz, mint bármely más egyház felé, azaz a II. Vatikáni Zsinat tanításának szellemében folytatni a munkát. A műsor elején elhangzott rövid történelmi áttekintésében az érsek kiemelte a XX. század egyik meghatározó egyéniségét, Mindszenty József bíboros, prímás alakját, akinek tisztelete „ma is töretlen a szívekben, erőforrás, gyökér az egyház számára. Az esztergomi bazilika altemplomában található síremlékét mindig elborítják a virágok, de a fogadalmi ajándékok nagy részét külön tárolják, mert ott nem férne el.” Végül Janusz érsek az Európai Unióval való viszonyában értékelte a magyar egyház helyzetét: meglátása szerint az öreg földrész az elvilágiasodás jelensége ellenére rengeteg spirituális erővel rendelkezik, elég csupán arra gondolni, hogy az európaiak 80 százaléka továbbra is keresztény, amelyhez nagy mértékben hozzájárultak az ortodox egyházak. Kiemelte, mennyire fontosak II. János Pál pápa totalitárius rendszerekben – így a nácizmus és a kommunizmus alatt – szerzett személyes tapasztalatai. A szentatya bizalmát az emberekbe vetette. „Ugyanis a fasizmus, a kommunizmus és valamiképpen a jelenlegi Európai Unió mind valamilyen ideológiai rendszerek, amelyek egy kis csoportnak, egy nomenklatúrának akarják alárendelni az embert. Erre mond nemet a pápa, amikor azt mondja, hogy nem szabad alárendelni az embert ezeknek az ideológiáknak, ezeknek a velejéig bürokratikus rendszereknek, hanem a Krisztus által megváltott emberbe kell helyezni a bizalmat. Mert ez az ember képes a megújulásra, a kiengesztelődésre, a megbocsátásra, az új vallási ébredésre. Ahogy a szentatya fogalmazott: a szeretet fantáziáját kell használnunk, kilépni ezekből a kategóriákból: ’Ne féljetek! Keljetek föl, menjünk!’ Mert a történelmet – és ezen belül is Európa történelmét mindig is mélyen áthatotta Krisztus” – mondta Juliusz Janusz magyarországi apostoli nuncius a Vatikáni Rádióban. VR/MK