Kapisztrán Szent János-búcsú a magyar-olasz szolidaritás jegyében

A kapcsolatot az Olaszországban élő egykori '56-os menekültek mellett a Rómában működő két magyar külképviselet, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Capestranóval testvérvárosi kapcsolatra lépett Budavári Önkormányzat gondozza.

Az áprilisi tragikus abruzzói földrengés Capestranót is érintette. Szerencsére emberéletben nem esett kár, de a középkori város központjának számos épülete használhatatlanná vált, köztük a plébániatemplommal. S ugyancsak felújításra szorul Kapisztrán Szent János szülőháza. A helyiek ugyanakkor Szent János közbenjárásának tulajdonítják, hogy a két legfontosabb XV. századi épületegyüttes, a Piccolomini-vár, valamint a szent kezdeményezése nyomán alapított ferences kolostor nem károsodott.

Az idei búcsún Budavár polgármestere, Nagy Gábor Tamás személyes jelenlétével nyilvánította ki a testvérváros szolidaritását, ami egy jelentős, és örömmel fogadott ajándékban testesült meg. Az ünnepség során ugyanis bejelentette, hogy a kerület képviselőtestülete 15 ezer euróval kíván hozzájárulni a földrengés-sújtotta capestranói műemlékek helyreállításához.

A kezdeményezés nemcsak a bajbajutottak iránti szép gesztus, de a magyar történelmi örökség ott őrzött darabkájának megmaradását is szolgálja. Capestranóban ugyanis nemcsak Szent János szülőháza áll még – amelynek berendezése 1992-ben a Magyar Honvédség adományából készült – hanem az életére és művére vonatkozó számos fontos történelmi forrás is fellelhető. A ferences kolostor könyvtára őrzi egyes ruhadarabjait, az általa használt könyveket, valamint levelezését.

Az október 23-i búcsún magyar részről képviseltette magát az olaszországi és a szentszéki magyar nagykövetség, jelen volt Németh László atya, az olaszországi magyarok főlelkésze, és P. Ruppert József SchP, a Szent István Alapítvány elnöke, továbbá Botz László nyugalmazott altábornagy és az '56-os magyarok közül Mihályi Géza, akik mindketten elévülhetetlen érdemeket szereztek a capestranói kapcsolatok kiépítésében.

A hívek a város utcáin körmenetben vitték végig Kapisztrán Szent János ereklyéjét, a kolostor templomában pedig Angelo Spina sulmonai megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét. Homíliájában utalt arra, hogy a földrengéskor az emberek tanúbizonyságát adták annak, hogy az emberi élet a legfontosabb értékük. Az ember élete pedig csak Istenben nyer értelmet, ezért a hitet bátran védelmezni kell az Istentől elszakítani akaró gonosztól. Kapisztrán Szent János is ennek szentelte magát, amikor előbb az eretnekséggel, majd – Nándorfehérvár alatt – a muzulmán támadással szemben küzdött a hit védelméért.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír