
A találkozó középpontjában ezúttal Kapisztrán Szent Jánosnak, a hittérítés és a török hódítók elleni keresztes hadjárat kiemelkedő alakjának élete állt. A program első részének a Kodály Intézet biztosított méltó helyet. A világhírű intézmény díszterme zsúfolásig megtelt a konferencia kezdetére. A vendégeket Bárkányi Ernő, a Barátok temploma igazgatója köszöntötte, majd a Renaissance Consort két tagja, Pálinkás Albert és Buda Ádám játszott középkori dallamokat.
A köszöntőket követően Kálmán Peregrin ferences művészettörténész tartott előadást. Kapisztrán Szent Jánosban a ferences rend, de az európai kultúrtörténet is a XV. század egyik legnépszerűbb teológusát, szónokát, szellemi vezérét és politikusát tiszteli, akinek kultusza az évszázadok során mégsem volt mindig felfelé ívelő, napjainkra pedig teljesen háttérbe szorult – mondta bevezetőjében Kálmán Peregrin.
Ábrázolásainak ikonográfiai elemzése mégis alkalmas arra, hogy meglássuk, a különböző korok – az öt évszázad során – miként tekintettek Capestrano szülöttére. A továbbiakban Páter Peregrin beszélt a Kapisztrán-kultusz kialakulásának forrásairól, bemutatta azokat az ábrázolásokat, amelyeket kortársai készítettek Kapisztrán Szent Jánosról, a gonosz felett aratott győzelem megjelenéséről a barokk-kori Kapisztán ikonográfiában, de szólt a XIX–XX. századi Kapisztán-kultusz legjellemzőbb ábrázolásairól is.
Az előadás után a konferencia résztvevői a Porta Egyesület és támogatói által készíttetett, a nándorfehérvári diadalra és Kapisztrán Szent Jánosra emlékező zászlaját követve vonultak át a civil szervezet Barátok Temploma udvarán lévő dísztermébe, ahol Sághy Marianne hagiográfus, az ELTE és a CEU tanára nyitotta meg a Kapisztrán Szent János élete című fotókiállítást, amely a Magyar Hadtörténeti Múzeum és Kálmán Peregrin közreműködésével valósult meg.
Nyilas Mónika/Magyar Kurír