Kaszap István boldoggáavatási ügyéről

Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa tavaly december 16-án, éppen Kaszap István mennyei születésnapjának vigíliáján fogadta el azt a dekrétumot, amely elismeri, hogy Isten Szolgája hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.

VR: Páter Molinari, köszönjük, hogy elfogadta kérésünket, hogy pontosan tájékoztassa hallgatóinkat arról, hogy milyen szakaszába lépett Isten szolgája, Kaszap István boldoggáavatási eljárása?
P. Molinari: Köszönöm szépen a kérdést, különösen azért, mert tudomásomra jutott, hogy Magyarországon olyan hírek terjedtek el, amelyeknek nincs objektív alapja. Ha jól tudom, elhangzott az az állítás, hogy már csak az van hátra, hogy kitűzzék a boldoggáavatás időpontját. Sajnálom, hogy elterjedt ez a hír, bár nagyon örülnék neki, ha Kaszap István boldoggáavatására már holnap sor kerülne. Olyan fiatalemberről van szó, akiről elmondható, hogy életszentségének a híre széles körben elterjedt. Számomra is nagy öröm lenne, ha elismernék, hogy olyan fiatalember volt, aki keresztény módon élt, mégpedig rendkívüli és csodálatos módon, így példát mutathat minden fiatal számára, nemcsak Magyarországon, hanem a világ összes fiatalja számára, akiknek ma valóban nagy szükségük van példaképekre.

Megpróbálok most a lehető legjobban felelni kérdésére és elmagyarázom, hogy a boldoggáavatásra miért nem kerülhet sor a közeljövőben. Jelenleg a Kanadában összegyűjtött dokumentáció értékelésének szakaszában vagyunk. Ezt az anyagot a kanadai magyar közösség gyűjtötte össze. Egy valóban rendkívüli gyógyulás esetének a kivizsgálásáról van szó. Ilyenkor arra van szükség, hogy a kánonjogi szabályoknak megfelelően összegyűjtsék az összes orvosi bizonylatot és azoknak a tanúságtételét, akik ismerték a beteg személyt. Ez megtörtént, azonban szükség volt az anyagban bizonyos jogi természetű javításokat végezni. A továbbiakban még ki kell egészíteni néhány pontosítással, tisztázva bizonyos kérdéseket, amelyek a lényeget érintik, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, hogy ez a rendkívüli gyógyulás valóban a hívek Kaszap Istvánhoz intézett imája nyomán következett-e be, és ezért olyan isteni beavatkozásról beszélhetünk, ami Kaszap István közbenjárására történt.

Amikor a Torontóban lezajlott vizsgálat minden aktáját érvényesnek ismerik el, akkor nekem az lesz a feladatom, hogy megszerkesszek egy kötetet, amelynek címe „Positio a csodáról”. Ebbe a kötetbe bele kell foglalnom az ügyre vonatkozó alapvető orvosi dokumentumokat, azoknak az orvosoknak a hivatalos nyilatkozatait, akik az esetet követték, és azoknak a tanúságtételeit, akik Kaszap István közbenjárását kérve imádkoztak Istenhez. Be kell mutatni, hogy valóban olyan gyógyulásról van szó, amely az orvostudomány szerint megmagyarázhatatlan, továbbá azt is be kell bizonyítani, hogy a rendkívüli gyógyulás pillanata megegyezik a Kaszap István közbenjárását kérő imával. Ezt a kötetet ki kell nyomtatni. Miután ez megtörtént, a kötetet két orvosnak adják át, akiket a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja jelöl ki. Minden esetben kiváló szakértőkről, egyetemi tanárokról van szó, akik annak a kötetnek az alapján, amit én fogok összeállítani és kinyomtatni, kifejtik majd véleményüket, hogy az eset valóban megmagyarázhatatlan-e tudományos szempontból. Ennek a két törvényszéki orvosnak a véleményét azután újabb orvosok vizsgálják meg, akiket a Kongregáció jelöl ki. Az orvosokból álló bizottság tagjai, miután áttanulmányozták az egész anyagot, összeülnek, hogy kifejtsék egymás előtt a véleményüket és megszavazzák a végleges testületi döntésüket. A bizottság feladata nem az, hogy eldöntse, csodáról van-e szó, hanem az, hogy az orvostudomány szerint megmagyarázható-e a gyógyulás, avagy sem. Amennyiben a döntésük szerint a gyógyulást nem lehet tudományosan megmagyarázni, az ügy a teológusokból álló bizottság elé kerül, amelynek 7 tagja van. Az ő feladatuk annak tisztázása, hogy az emberileg megmagyarázhatatlan esemény egybeesik-e a Kaszap István közbenjárása által Istenhez intézett imával, és ennek következtében lehet-e szó isteni beavatkozásról, azaz csodáról. Amikor a teológusok is pozitív módon ítélik meg a gyógyulást, akkor az ügy a bíborosok, és püspökök rendes ülése elé kerül. Õk mondják ki végül, hogy a megvizsgált esetet csodának lehet-e tekinteni. Csak ez után a négy lépcsőfok után terjesztik az ügyet a Szentatya elé, aki, miután tájékoztatták az eljárásról, eldönti, hogy sor kerülhet-e a boldoggáavatásra, vagy sem.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

* * *

Itt szeretnénk emlékeztetni olvasóinkat arra, hogy a Magyar Kurír a hír közlésekor (2006. december 17-én) Spányi Antal püspökkel készített beszélgetést, amelyben a püspök atya a Vatikáni Rádióban elhangzott és most általunk is közölt, az ügy posztulátorával készített interjúval egybehangzóan, többek között a következőket mondta:

– A boldoggáavatás időpontjáról lehet már sejteni valamit?
– Egyelőre nem. Az a hír jutott el hozzánk, hogy Észak-Amerikában történt egy gyógyulás, amelyet az orvosok megmagyarázhatatlannak tartanak. Hogy valóban csodáról van-e szó, annak teológiai kivizsgálására most fog sor kerülni, majd a római hivatalok szakemberei döntenek, elfogadják-e, hogy valóban természetfeletti beavatkozás történt. (A beszélgetés Megkérdeztük rovatunkban olvasható.)

Magában a hírben azonban valóban volt egy olyan mondat, amely félreértésre adhatott okot, ezért elnézést kérünk.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír