Kaszap Istvánra emlékeztek Székesfehérváron

Spányi Antal elmondta, hogy kevesen vannak, akik személyes emlékek alapján emlékeznek; legtöbbünknek Kaszap István a tiszteletreméltó Isten szolgája. Megindító olvasni a csaknem hetente a püspökségre érkező tanúságtételeket, melyek a világ minden tájáról érkeznek. Nem mind csodáról szól, de arról igen, hogy az emberek bíznak Kaszap István közbenjárásában. Külön öröm, hogy ebben az évben Székesfehérvár városa posztumusz díszpolgárává választotta.

Kaszap István jószándékát Isten megáldotta. Élete rövid volt, de Krisztusban elérte az emberi élet teljességét. Egyik titkáról elmélkedünk, amikor arra keressük a választ, hogy hogyan volt képes egy fiatal fiú elveszíteni életét, és lemondani magáról Istenért; honnan volt ereje ahhoz, hogy élete utolsó óráiban se magával foglalkozzon, hanem másokat vigasztaljon. A titok nem más, mint hogy figyelt Istenre, szerette Istent, felismerte Isten akaratát, és arra igennel válaszolt. Önfegyelemmel, Istenre figyeléssel engedte megszületni önmagában az „új embert”. Imádsága életévé vált – minden gondolata, tette pedig imádsággá.

A szentmise után áldásban részesültek a jelenlévők, és közösen vonultak ki Kaszap István sírjához. Ott Cser-Palkovics András polgármester szólt arról, hogy a város követendő példának szeretné állítani Kaszap Istvánt a fiatalok elé. Kaszap István élete érték, örök érték, és ezért is volt fontos, hogy megkapja Székesfehérvár posztumusz díszpolgára címet. A megemlékezés végén a jelenlévők imádkoztak Kaszap István boldoggáavatásáért és közbenjárásáért.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

Fotók: Gersztheimer Zsolt