Katolikus cigányok találkozója

Budapest: Május 17-én szombaton a Gyömrői úti Országos Cigány Információs és Művelődési Központban került sor az I. Országos Katolikus Cigánytalálkozóra. A rendezvényre hazánk minden tájáról és a határon túlról is érkeztek roma közösségek. A találkozó megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Migrációs Irodája is.
Az igeliturgiát Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök vezette, aki János evangéliumából Jézus Utolsó vacsorán elmondott szavait idézte: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket… Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” /Jn 15., 12., 17.,12.). A főpásztor hangsúlyozta: a mai világra jellemző, hogy szítja a mesterséges ellentéteket, ahelyett, hogy alázattal az egység megteremtésére törekedne. Nekünk azonban más az utunk: követve Jézus parancsát, legyünk egyek, cigányok és magyarok, minden jóakaratú ember, ahogyan a Fiú egy az Atyával és a Szentlélekkel. Mindenkor tartsuk szem előtt, hogy Krisztus a szeretet Istenét képviselte, Aki úgy szerette egyszülött Fiát, hogy váltságul adta értünk, hogy nekünk – valamennyiünknek – örök életünk legyen.
A rendezvényen előadások hangzottak el, amelyek arra keresték a választ, mit jelent a cigányság számára a harmadik évezred egyházában II. János Pál pápa hívása a közösségi lelkiségre?
Dúl Géza plébános emlékeztetett: Jézustól arra kaptunk megbízást, hogy az evangéliumot minden népnek hirdessük. Az örömhírt egy kicsit mindenki másképpen hirdeti, hiszen a különböző népek karaktere, sorsa, történelme nem egyforma. Mivel a cigányság rengeteget vándorolt történelme során, és nagyon sok szenvedésen ment keresztül, természetes, hogy sokkal érzékenyebben viszonyul a közösség, az összetartozás fontosságára, és legjobban az Evangélium erre vonatkozó tanítását érzi magáénak. A plébános szintén utalt az Atya, Fiú, Lélek tökéletes szeretetközösségére, amelyre valójában mindenki vágyik. A katolikus közösségek feladata, hogy az előítéletek lebontásával megvalósítsák ezt a szeretetközösséget cigányok és magyarok között.
Lukács Barna roma származású iskolaigazgató Kazincbarcikán, a szaléziek által működtetett általános iskolában. Az oktatási intézmény 15 éve működik, jelenleg 400 diák tanul náluk, köztük 200 cigány. Az intézmény vezetője arra figyelmeztetett: együtt kell élnünk, cigányoknak és magyaroknak. Lukács Barna pedagógiai alapelve, hogy a gyerek érezze a nevelő szeretetét. Az iskola segíteni próbál minden olyan szülőnek, akinek lelkében ott él a vágy, hogy gyermekének jobb és szebb jövőt biztosítson. Az elmúlt tizenöt évben több száz roma gyerek járta ki náluk az általános iskolát, közülük nagyon sokan szereztek szakmunkás bizonyítványt, és többen az érettségiig is eljutottak. Az iskola mellett működik a Szalézi Kollégium is, amelyben a lakóhelyüktől távolabb élő diákok ellátásáról gondoskodnak. Lukács Barna leszögezte: a kallódó, rossz gyerek nem azonos a butával, a cigány gyerekekben arany rejlik, amelyet felszínre lehet hozni, ha a környezet időben észreveszi ezt, és hajlandó is erőfeszítéseket tenni ennek érdekében.
Szülői és diákvallomások hangzottak el Gyöngyösorosziból: itt a Jó Pásztor Nővérek létrehozták a Segítő Kezek Alapítványt, amely vállalta a nagycsaládból származó – elsősorban roma gyerekek – gondozását, étkezését és képzését is, napközi rendszerben. A szerető gondoskodást élvező gyerekek közül ma már többen tanultak ki valamilyen szakmát, főleg szociális, egészségügyi területen.
Sepsiszentgyörgyről érkezett Sebestyén Kinga, a Néri Szent Fülöpről elnevezett iskola pedagógusa: az intézménybe 447 cigány gyerek jár, s 80 százalékuk el is végzi az általánost.
Az előadások közben több vallomás és tanúságtétel is elhangzott, amely bemutatta, hogy néhány helyen tökéletesen működik a szeretetközösség cigányok és magyarok között. A rendkívül oldott hangulatú rendezvényen cigány közösségek és diákok kápráztatták el a megjelenteket csodálatos tánctudásukkal és énekhangjukkal, igazolva Lukács Barna iskolaigazgató szavait. A cigányság sokat szenvedett sorsát, Istenhez való viszonyát pedig tökéletesen kifejezik a Cigány himnusz sorai: „Isten könyörülj meg nékünk/, Ne szenvedjen tovább népünk/, Megátkoztál, meg is vertél/, Örök csavargóvá tettél/, Isten könyörülj meg nékünk/, Ne szenvedjen tovább népünk/. Megáldottál, megváltottál/, Országodba befogadtál.” MK