A katolikus egyház hasznot is hajt az államnak

A Fernando Giménez Barriocanal, a CEE gazdasági ügyeiért felelős világi titkárhelyettes sajtótájékoztatója elején leszögezte: már önmagában az a tény elégedettséggel tölti el az egyházat, hogy évente több mint nyolcmillió – idén egészen pontosan nyolc és fél millió – spanyol állampolgár ajánlott föl nekik bizonyos százalékot személyi jövedelemadójából.

Giménez azt a tényt is hangsúlyozta, hogy oktatási intézményeikben becsléseik szerint 4,15 milliárd eurót takarítanak meg az államnak. Az említett összeg az állami és a katolikus intézmények – az ott dolgozók és tanulók –  fenntartására fordított költségeinek különbsége. A Katolikus Egyház által fenntartott 6041 oktatási intézményben összesen 1.370.151 millió diák tanul. De nemcsak oktatási, hanem kulturális téren is inkább hasznot hajt az államnak, hiszen az egyház tartja fenn a spanyolországi műemlékek 33 százalékát. Példának hozta föl a Santiago de Compostela-i húsvét idején odalátogató turistákból származó bevételt: a városnak ez a néhány nap évente negyvenmillió euró külön jövedelmet hoz. De ez a műemlékfenntartó tevékenység egyáltalán nem olcsó mulatság, és nem jól jövedelmező üzlet, mert a Katolikus Egyház évente mintegy ötvenmillió eurót fordít csak a templomok állagmegóvására és fenntartására.

A 2008-as költségvetési év hitéleti tevékenységének részletezésekor Giménez előrebocsátotta, hogy a gazdasági válság miatt a 2010-es esztendő statisztikai adatai jóval magasabbak lesznek. Hiszen amikor beköszönt a válság, a bajba jutottak mindig a plébániák kapuján kopogtatnak – mondta. Tehát 2008-ban 335.484 keresztelőre, 244.469 elsőáldozásra, 244.469 bérmálásra került sor, 104.010 egyházi esküvőt tartottak, és több mint ötmilliószor áldoztattak. A Cáritas spanyolországi szervezete és az Egyesített Kezek önkéntesei révén 2,8 millió hívőt láttak el 4.459 központjukban. A lelkipásztori munkában és egyéb egyházi tevékenységben több mint 20.390 pap, 1.538 plébániai kisegítő, 55.080 szerzetes és szerzetesnő vett részt az ország 22.661 plébániáján a több mint  hétezer hittantanáron kívül. Hozzájuk kell még számolni a világ négy égtáján missziós tevékenységet folytató 17 ezer hittérítőt is. A pásztori és lelki, valamint szociális gondozási munka során számításaik szerint több mint 45.244.824 munkaórát töltöttek a hívekkel, amely a racionális nyelvezetre lefordítva a jelenlegi piaci áron számolva most 1,86 milliárd eurójába kerülne a spanyol államnak. Giménez azért tartotta fontosnak, hogy kiszámolja ezt a számokban egyébként nehezen kifejezhető hozzájárulást, mert akadnak olyanok, akik sokallják, sőt sajnálják tőlük azt a 253 millió eurót is, amit az adófizetőktől kapnak.

2008-ban a Katolikus Egyház ugyanis ekkora összeget kapott az úgynevezett egyházközi közös pénzalapból, ami a katolikus egyház úgynevezett éves „költségvetésének” mintegy húsz százaléka. A fennmaradó 75 százalékot a hívek más hozzájárulásaiból, gyűjtésekből, illetve örökségekből kapták. Mivel a spanyol katolikus egyház 680 millió eurót költött saját fenntartására, ezt a munkaóra-mennyiséget úgy is lehet értelmezni, hogy minden egyes euróból 2,73-at adnak vissza az államnak – mondta Giménez. A 680 millió euró többségét egyébként a papok és a püspökök társadalombiztosításra, a katolikus egyetemek és főiskolák, valamint a CEE más képzési centrumaira fordították. A püspöki konferencia éves büdzséje 1,8 millió euró – árulta el kérdésre válaszolva a gazdasági felelős.

A Szentatya  november 8-án és 9-én Santiago de Compstelába és Barcelonába látogat. XVI. Benedek spanyolországi jelenlétének ténye pedig kettős – szociális és gazdasági – hasznot hajt az országnak. Hiszen az ilyen események sokkal többet adnak a társadalomnak, mint amennyibe kerülnek. A világ figyelme a világnak erre a szegletére irányul, és megmozdítja nemcsak a lakosságot, hanem a gazdaságot is, válaszolta Giménez a pápalátogatás kiadásait firtató kérdésre.

(abc.es, elmundo.es, lavanguardia.es - spanyolországi lapokírásaiból összeállította Sobieski Tamás) 

Magyar Kurír