Katolikus Kiadók (2) – az Új Ember Kiadó

Nézőpont – 2005. június 29., szerda | 15:08

Elősegíteni az emberek lelki, szellemi közeledését Az idén hatvanéves Új Ember című katolikus hetilap kiadója csaknem a kezdetektől foglalkozik könyvkiadással is. Az újság első száma nem sokkal a II. világháborút követően jelent meg, 1945. augusztus 9-én. Az Új Ember kiskönyvtára című füzetsorozat első darabjai pedig már 1946-ban kikerültek a nyomdából.

Dr. Papp Tamással, az Új Ember Kiadó és hetilap igazgató–főszerkesztőjével a kiadó történetéről, tevékenységéről beszélgettünk.

Már a kezdetektől két tüdővel lélegzik az Új Ember: egyszerre lap- és könyvkiadó. Az Új Ember kiskönyvtára című füzetsorozat kiadványai naprakész, a kor kérdéseire, problémáira érzékeny világnézeti tájékoztatók voltak, Radó Polikárp, Mihelics Vid, Tower Vilmos, Eglis István írták ezeket és a teológiai, filozófiai, közéleti kérdésekben járatlanabb olvasókhoz igyekeztek közelebb vinni a katolikus tanítást. Ezek témái a kor kérdéseire, világnézeti problémáira nyújtottak tájékoztatót a teológiai, filozófiai, közéleti kérdésekben akkor járatlanabb olvasók számára.

– Milyen témákkal foglalkoztak ezek a füzetek?
– Erre a füzetek címei adnak választ: „Milyen az Isten?; Van Krisztusunk; Van lélek; Van másvilág; Népámítók vagy önámítók a papok?; Katolikus tanítás a tulajdonjogról. A könyvecskék mottója is sokatmondó volt: „Veritas liberabit vos – Az igazság felszabadít titeket.” Az Új Ember kiskönyvtára minden egyes füzetének ez a szentírási idézet volt a jeligéje, s ahogy a szerzők írták, ez „azt a hűséggel vállalt célkitűzésünket fejezi ki, hogy következetesen és megalkuvás nélkül szolgáljuk, feltárjuk és olvasóink előtt megvilágítsuk az igazságot, bárhol, bárhonnan jelentkezik, mert ami az igazság, az egyben katolikum is, s ami igaz, az egyúttal katolikus is.”

Szintén 1946-ban indította el az Új Ember a Jó Könyv Szolgálatát is. Ez inkább gazdasági jellegű kezdeményezés volt: az érdeklődők kisebb pénzösszegeket fizettek be a kiadóhivatalnak, s amikor összegyűlt egy vagy több könyvre való, az olvasók választhattak, hogy a hetilapban megadott listáról melyik művet, vagy műveket szeretnék megkapni. Többek között Francois Mauriac, Graham Green, Evelyn Waugh, Thornton Wilder, G. K. Chesterton, József Attila, Károlyi Amy, Rónay György, vagy éppen Mindszenty József bíboros 1945-46-ban elmondott beszédeinek gyűjteménye (Igazság és szeretet) juthattak el így az ország különböző részeibe. A könyveket megjelentető kiadókkal az Új Ember szerződéses kapcsolatban állt.

– Az 1948-49-ben lezajlott kommunista hatalomátvétel mennyire befolyásolta az Új Ember kiadói tevékenységét?
– Alapvetően és negatív irányban. Hattyúdal volt az 1948-as Új Ember Almanach, az első és egyetlen ilyen kiadványa a katolikus kiadónak, ez a vékonyka kötet tartalmazta többek között Bálint Sándor Szűz Mária élete a magyar néphagyományban; Meszlenyi Antal Nemzeti érdekeink védelme és érsekprímásaink; Weininger Antal Okkultizmus, spiritizmus; Hajdók János Mi valósult meg 1848-ból? című tanulmányait. Ez utóbbi írás szolgáltatta az ürügyet arra, hogy a kommunista hatóságok betiltsák az Almanachot és 32 évre az Új Ember kiadói tevékenységét.

1980-ban az Új Ember anyagi bázisán megjelenő Vigília című folyóirat kapott lehetőséget a könyvkiadásra. Elindult a Vigília Könyvek sorozata, amelynek első darabja Pilinszky János publicisztikai írásainak gyűjteménye volt, Szög és olaj címmel, majd következett Simone Weil válogatott írásainak a gyűjteménye, Ami személyes és ami szent címmel. Az Új Ember neve alatt kiadott könyvek sorát a Régi magyar szentség című ritkaság nyitotta meg, 1988-ban. 1990-ben megjelent az Új Ember Évkönyve, egy évvel később pedig megkezdte működését a Ferenciek terén lévő Kárpátia udvarban az Új Ember könyvesboltja.

– A rendszerváltozást követően mikortól vált folyamatossá a könyvkiadás?
1994-től egyre több kiadványunk jelent meg. Olyan könyveket adunk ki, amelyek összhangban vannak az egyház alapvető célkitűzéseivel. Az Új Ember szíve mindig együtt dobbant a magyar, és a világegyház életével, azok fontosabb törekvéseit igyekezett lefordítani a hívők nyelvére. Évente 25-30 könyvet jelentetünk meg, ezertől ötezerig terjedő példányszámban.

A tavalyi esztendőtől az Új Ember tulajdona a közismert és nagyrabecsült Márton Áron Kiadó, melynek tízkötetes hittankönyv sorozatát országszerte ismerik és szeretik. A Márton Áron révén, kiadói repertoárunk értékes teológiai és kánonjogi sorozatokkal is bővült. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a cserkész kiadványokat is mi gondozzuk. Bízom benne, hogy a cserkészet a magyar egyház életében mihamarabb visszanyeri az őt megillető helyet.

– Mi az Új Ember Kiadó hitvallása?
– Minél több olyan értékes, lelkiségi és teológiai értelemben hasznos könyvet szeretnénk megjelentetni, amelyek a széles hívő rétegekhez szólnak. Az évtizedek során, hetilapunk közeli, bensőséges viszonyt tudott kialakítani a vidék és a nagyvárosok különböző társadalmi osztályhoz tartozó rétegeivel. Arra törekedtünk, hogy kiadványainkban önmagukra ismerjenek az egyszerű emberek és az értelmiségiek, a fiatalok és az idősek, lelki táplálékot találjanak a keresők és azok is, akik már régóta következetesen gyakorolják a hitüket. Az Új Ember nagyszerű lehetőség arra, hogy az egyházunk által képviselt közös értékek mentén, minél többen önmagukra, és testvérként egymásra ismerjenek. A magyar társadalomban élők lelki, szellemi közeledését szeretnénk elősegíteni, és szolgálni kiadványainkkal.

– Az elmúlt években melyek voltak az Új Ember Kiadó sikerkönyvei?
– A kicsit távolabbi múltból, a Fekete István életművét, illetve Jelenits István munkásságát bemutató sorozatunkat említeném. Nagy siker volt Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában című monográfiája, vagy Pierre Blet: XII. Piusz és a második világháború című történelmi tanulmánya. II. János Pál pápa születésnapjára jelentettük meg 2003-ban a Római Triptichont, pápaságának évfordulójára pedig a Keljetek föl, menjünk! című életrajzi könyvét. IV. Károly királyunk boldoggá avatására jelent meg Kovács Gergely: Fogadd a koronát című könyve.

Mindszenty József bíboros úr idei hármas jubileumára látott napvilágot egy reprezentatív album a hercegprímásról, ugyancsak Kovács Gergelytől: Isten embere – szemtől szemben Mindszenty József bíborossal. Ifjabb olvasóink nagyon szeretik a Moha sorozatot, mely idén már újabb két taggal bővült. A Szent István Könyvhétre jelent meg Muzslay István Gazdaság és etika című könyve, Kuklay Antal életrajzi kötete, Paul Claudel verseinek magyar fordítása Szabó Ferenc tollából, és a Johann Gruber, valamint Jacques Bunel katolikus papok vértanúságát bemutató Krisztus a haláltáborban című fordítás.

– Mik a kiadó tervei az év második felére?
– Terveink között szerepel a Bioetika mindenkinek című tanulmánykötet, a Drogokról szülőknek, Béky Gellért Japán mozaik című műveinek a kiadása, valamint megjelentetjük a 2004-ben boldoggá avatott német misztikusnő, Emmerich Katalin látomásait. S mint minden évben, természetesen 2005-ben is kiadjuk a kalendáriumot, az évkönyvet és a zsebnaptárt.

MK