
Ebben az esztendőben ünnepeljük a magyar katolikus értelmiség folyóiratának, a Vigiliának 70. évfordulóját. A lap már közvetlenül az 1935-ben történt indulása utáni évektől kezdve könyvkiadási tevékenységet is folytatott. Erről beszélgettünk Lukács László felelős kiadóval és főszerkesztővel, valamint Bende József szerkesztővel.
– L.L.: A Vigilia könyvkiadási tevékenységének első korszaka 1944 márciusáig, a német csapatok Magyarországra történő bevonulásáig tartott, amikor a lap ideiglenes szünetelésével (a valóságban betiltásával) együtt a könyvkiadás is megszűnt. Az 1946-os újraindulás után a megváltozott politikai körülmények nem tették lehetővé a könyvkiadás folytatását. Kivételes eseménynek tekinthető Saád Bélának, a folyóirat felelős kiadójának A zsinat budapesti szemmel című könyve 1967-ben történt megjelentetése. A könyvkiadási tevékenység felújítása Hegyi Béla érdeme, akinek 1982-ben a Vigilia főszerkesztőjeként sikerült kiharcolnia az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinél a könyvkiadási tevékenység engedélyezését. A Vigilia azóta is ad ki teológiai és irodalmi műveket. Elsősorban az immár tekintélyes hagyományokkal rendelkező „Vigilia Könyvek” és a „XX. századi keresztény gondolkodók” sorozat keretében, de újabb sorozatok indításával is.
– Mi a könyvkiadási tevékenység célja?
– B.J.: Azonos a lap célkitűzéseivel: irodalmi és teológiai munkák megjelentetésével igyekszik hozzájárulni hit és kultúra, kereszténység és irodalom, hívők és nem hívők párbeszédének elősegítéséhez. Egyébként hadd emlékeztessek egy kevéssé ismert tényre: már a Vigilia indulása előtt, 1934-től kezdve létezett egy „Vigilia-könyvek” elnevezésű sorozat. A Magyar Kultúra, majd a katolikus írókat és újságírókat tömörítő Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadásában 1938-ig hat könyv látott napvilágot e sorozatban: Giovanni Papini: Góg; Francois Mauriac: A Frontenac-misztérium; Gertrud Le Fort: A gettóból jött pápa; Kühnelt-Leddihn Erik: Jezsuiták, nyárspolgárok, bolsevikok; Paul Claudel: A selyemcipő; Nyisztor Zoltán: Magyar Góg; Paule Régnier: Az elveszett drachma.
– Végigtekintve a Vigilia első, negyvenes évek végéig terjedő időszakában megjelent szerzőket és műveket – Just Béla, Ijjas Antal, Végh György, Tűz Tamás, Rónay György, Sík Sándor, Mándy Iván, Georges Bernanos, François Mauriac, Plaul Claudel, Francis Jammes, hogy csak néhány nevet említsünk –, a folyóirat könyvkiadási tevékenysége mennyire hűen tükrözte a lap célkitűzéseit?
– L.L.: Nyugodtan mondhatjuk, hogy maximálisan hűen. Olyan könyvekkel és gyűjteményekkel gazdagította a hazai könyvkiadást, amelyek megjelentetésére más egyházi kiadók nemigen vállalkoztak volna. Kitekintést nyújtott a kortárs európai irodalomra, és szinkronban volt a megújuló katolikus gondolkodással, főleg a francia újkatolikus szellemiséggel. Ugyanakkor népszerű hazai szerzők műveit is kiadta, valamint fiatal tehetségek pályakezdését is elősegítette első versesköteteik megjelentetésével.
– 1982-ben gyökeresen megváltozott körülmények között indult újra a Vigilia könyvkiadási tevékenysége. Bár ez már a puha diktatúra utolsó időszaka volt, az ÁEH azért még ellenőrizte a kiadványokat.
– B.J.: Igen, és ilyen kordába szorított körülmények között kellett a kiadónak hiánypótló, igényes művekkel szolgálnia a hívő és nem hívő olvasókat. A hivatalos állami szervek a Vigilia által tervezett könyveket nem pusztán tartalmi szempontból cenzúrázták, hanem az éves kiadványszámot is maximálták: évente mindössze egy-egy könyv kiadását engedélyezték. Ezért is jelentek meg a Vigiliánál olyan könyvek, amelyek több szerző műveit is közölték egy kötetben. Például A szeretetről című kiadvány hat teológus – Guardini, Pieper, Ratzinger, Rahner, H. U. von Baltasar és Vanier írásait tartalmazza, azaz valójában hat önálló könyv egy kiadványban. A szellemi elnyomatás éveiben Pilinszky János és Hamvas Béla, Simone Weil, Dsida Jenő és Sík Sándor egy-egy könyve, a Török Endre szerkesztésében megjelent kétkötetes, Az orosz vallásbölcselet virágkora igazi szenzációt jelentett a hazai szűkös piacon. Ugyanilyen sikeresek voltak a különböző vers- és prózaantológiák (Innen és túl, Öröktűz, Fohászok és vallomások, Hang szólít), amelyek az irodalom és a kereszténység kapcsolatát, a modern keresztény szellemiségű, Isten-kereső irodalom értékeit mutatták fel. A rendszerváltozás után lehetőség nyílt arra, hogy a Vigilia cenzurális ellenőrzés és a kiadványok számának külső korlátozása nélkül, szabadon folytathassa könyvkiadási tevékenységét, hiánypótló művek kiadásával gazdagítsa a magyar könyvkiadást.
– Melyek voltak az elmúlt tizenöt esztendő legsikeresebb kiadványai?
– L.L.: A második világháború után hazánkban alig lehetett külföldi teológiai könyvekhez hozzátjutni, magyar kiadásukra pedig egyáltalán nem adódott lehetőség. A „XX. századi keresztény gondolkodók” sorozat a fél évszázados hiány pótlását kezdte meg a legismertebb kortárs teológusok, keresztény gondolkodók egy-egy művének megjelentetésével. A kortárs teológia legújabb eredményeinek bemutatása mellett szintézisre törekvő, összefoglaló munkákat is kiad a Vigilia (A dogmatika kézikönyve, A katolikus dogmatika lexikona). Figyelemmel kíséri az egyház, illetve a hazai keresztény értelmiség és a mai társadalom viszonyát, a hazai keresztény értelmiség szerepválallásának kérdéseit, a legújabb lelkiségi mozgalmakat és egyházi közösségeket (Vanier, Roger testvér), valamint igényes lelkiségi, spirituális művek kiadására is vállalkozik, pl. John Powell szeretetről írt könyvei (Miért félek a szeretettől? Feltétel nélküli szeretet; A tartós szeretet titka). A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával együttműködve a hazai felsőoktatásban is jól használható művekkel segíti az egyetemi, főiskolai oktatást, a felnövekvő generációk képzését és tájékozódását. Emellett továbbra is megjelentet szépirodalmi könyveket, tanulmánygyűjteményeket és antológiákat (Karácsonyi áhítat, Czeslaw Milosz, Rónay László, Rónay György műveit).
– A szerencsére egyre szaporodó keresztény könyvkiadók táborában mi lehet a Vigilia szerepe?
– L.L.: Az, ami kezdetektől fogva volt. A Vigilia ma is arra törekszik, hogy előmozdítsa hit és kultúra, hívők és nem hívők párbeszédét, a hazai keresztény gondolkodás és kritikai kultúra fejlődését, és elősegítse a közelmúlt tisztázását is. A II. Vatikáni Zsinat szellemében a katolikus hitigazságokhoz, az ortodoxiához való ragaszkodása, az európai keresztény értékek őrzése mellett figyel az „idők jeleire”, igyekszik szembenézni korunk kihívásaival, a XXI. század olyan égető kulturális, társadalmi és szociális kérdéseivel, amelyek elől a modern kereszténység, a „nyitott kapuk egyháza” sem térhet ki.
– Milyen kiadványok megjelentetésére készülnek az év hátralevő részében?
– L.L.: Avery Dulles bíboros 2003-ban kiadott, Az egyház modelljei c. munkája után idén megjelentetjük a szerzőnek A kinyilatkoztatás modelljei c. könyvét is. Emellett Gabriel Marcel műveiből tervezünk egy válogatást, amely a már említett „XX. századi keresztény gondolkodók” sorozatunkban jelenik meg. Karácsonyra újabb, immár harmadik kiadásban lát napvilágot a 20. századi magyar irodalom Isten-kereső verseiből válogató Innen és túl c. antológia. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával való együttműködésünk keretében újabb Sapientia Füzeteket is kiadunk, ezek a Főiskolán rendezett konferenciák előadásait tartalmazzák: Biogenetika és etika, Lélektan és spiritualitás, Karl Rahner emlékezete, A Szeplőtelen Fogantatás.
B.D./MK