A katolikus újságírás nagy személyisége – Émile Gabel

„Természetesen nem szabad megvetni a múltat, de egy újság mindig a jelenre fókuszál, azokra az eseményekre, amelyek egyik napról a másikra bekövetkeznek. – mondta Émile Gabel atya 1954-ben kollégáinak egy párizsi kongresszuson. – Ezt várja tőlünk az olvasó, és nem mást: azt, hogy elmondjuk, elmagyarázzuk és kommentáljuk számára az eseményeket, és azt, hogy mindezt a hit perspektívájába helyezzük neki.” Az volt a célja, hogy a La Croix-t napi hírújsággá tegye, hogy elismerést szerezzen neki a szakmán belül. Az elve pedig, hogy a katolikus újságírás elsősorban újságírás legyen.

Émile Gabel 1908-ban született Elzászban. A scy-chazelles-i szemináriumában ismerkedett meg az asszumpcionistákkal, és teológiai tanulmányai után e rend tagjaként szentelték pappá1934-ben, majd Lormoy-ba került, ahol teológiát tanított.

1943-ban kezdett újságírással foglalkozni, és 1949-ben lett a La Croix főszerkesztője elődje, Léon Merklen atya halála után. Merklen atya kiemelkedő főszerkesztő és páratlan vezető egyéniség volt, a háborút követően azonban nem tudta megújítani az újságot. Semmi nem változott sem az újság megjelenésében, sem az álláfoglalásaiban. Konkurenciái többségével szemben a La Croix két háború közötti stílusú és megjelenésű lap maradt. 1945 és 49 között 20.000 olvasót veszített.

Gabel atya új életet lehelt a szerkesztőségbe. Képes volt motiválni az embereket, és új ötleteket hozni ki belőlük. Fiatal újságírókat vett fel, akik hosszú ideig a szakma meghatározó egyéniségei voltak. Történelmi döntéseinek egyikeként 1883-ban levette a feszületet, amely a lap alapítása óta a címlapon szerepelt. „Ez a döntés azt jelképezte, hogy a lap idomul a francia egyház új helyzetéhez – magyarázta tíz évvel később. – Nem engedhettük, hogy a La Croix továbbra is társadalmilag meghaladott újság maradjon. El kellett érnünk, hogy – követve azt az elvet, amely az újságnak mint műfajnak sajátja – külső megjelenésében is a lehető legtökéletesebben illeszkedjen a társadalom aktuális helyzetéhez és elvárásaihoz.”

Miután egészségi állapota, és belső feszültségek miatt elhagyta a La Croix szerkesztőségét, a Nemzetközi Katolikus Sajtó Szövetségnél találta meg a helyét, amelynek titkára lett. Amikor a II. Vatikáni zsinat elkezdődött, ő pontosan értette, mekkora szerepe van a médiának a társadalomban. „Az egyházi híreket – nyilatkozta 1962-ben – nem csak az intézmény perspektívájába kell ágyazni, vagy az egyházi hierarchia megerősítésére használni, hanem a közösség és az egész keresztény nép szolgálatába kell állítani, mivel az utóbbinak is van élete, helye és jogai az egyházon belül.”

Rajongott Latin-Amerikáért, és érezte, hogy ennek a kontinensnek fontos szerepe lesz az egyház jövőjében . Sokat dolgozott az Adveniat nevű német szervezettel, amely a keresztény lelkiség erősítésén dolgozott Dél-Amerikában. Gabel atya, aki bevezette a katolikus újságírást a modern információ korába, Venezuelából hazajövet halt meg. Repülőgépe 1968. március 6-án Guadeloupe szigeténél lezuhant és széroncsolódott a Soufrière vulkán lejtőin.

Magyar Kurír

Nicolas Seneze, La Croix