A katolikusok szerepe a demokráciában

Egy a hit és a mai világ kapcsolatának szentelt hét gondolatai
A politika és a hit gyakorta vitaforrásként tekintett, összetett kapcsolatát tárgyalta a Bolognában október második hetében rendezett kongresszus. Az 1907-ig visszanyúló „Settimana sociale” „Társadalmi hét” ez évi, 44. olaszországi rendezvénysorozata alkalmából 1200 résztvevő gyűlt egybe. Prelátusok, politikusok, közgazdászok és akadémikusok cseréltek eszmét a különféle rendezvényeken és kerekasztal-megbeszéléseken. Bár az előadók Olaszországból érkeztek, a tanácskozás számos témája túlmutatott a nemzeti kereteken, és egyetemes, azaz katolikus szemmel közelített a kérdéshez, általános szempontokat adva a mai, sokszor kaotikus helyzetben. Az ülésszakok keretén belül a mai világpolitika, a politika és a hatalom, az információ és a demokrácia, a gazdaság és a tudomány összefüggésrendszerében a katolikusok szerepét vizsgálták. A Zenit hírügynökség összeállításában a kongresszuson elhangzott fontos gondolatokat ismerteti.
A személyiség fejlődésének útjában álló akadályok
Nyitóbeszédében Bologna püspöke, Carlo Caffarra a demokráciát szükségszerűen ösztönözni hivatott ethos-t emelte ki. A II. Vatikáni zsinat „Gaudium et Spes” kezdetű dokumentumát idézte és magyarázata szerint ez az ethos a személyiség lelki-szellemi és erkölcsi természetében fedezhető fel.
Az érsek megállapítása szerint ma alapvetően két tényező akadályozza meg a személyiség fejlődését. Mindenekelőtt az erkölcsi relativizmus, mely tagadja az etika, a törvényesség és a politika területén az igazság létezését. A második akadály az, hogy az egyén szabadságát képtelenek vagyunk összhangba hozni a társadalmi kötelezettségekkel.
Bevezető előadásában Camillo Ruini bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke a katolikusoknak az itáliai társadalomban betöltött szerepéről szólt. Mint említette, törvényadta lehetőség, hogy a politikai paletta különféle posztjait válasszák, ám nem annak árán, hogy feláldozzák önnön katolikus identitásukat.
Ruini bíboros II. János Pál 1995 november 23-án, egy palermói találkozón elmondott szavaira emlékeztetett. Az egyház - fejtette ki a pápa - nem szándékozik külön-külön szövetkezni a pártokkal. Ez nem azt jelenti, szögezte le az Olasz Püspöki Konferencia elnöke, hogy minden politikai és társadalmi csoportosulást katolikus hittel elfogadhatónak tekinthetnénk. De akkor hogyan lehetnek részesei a katolikusok a demokrácia alakításának? – vetődik fel a kérdés.
Az egyház nem ellensége a tudományos haladásnak és elismeri a változás szükségességét is
A katolikusok legfőképp úgy tudnak a mai demokrácia részesei lenni, ha elfogadják és támogatják azt, hogy az ember a valóság megismerésére és átalakítására törekszik, tehát a változás lényegéhez tartozik Ilyen értelemben tévedés azt hinni, hogy az egyház ellenszegül a tudományos haladásnak. Ez a bioetikai kérdések vonatkozásában igen gyakran hangzik el vádként – mondta Ruini bíboros. A tudományos haladást azonban nem lenne szabad elválasztani az etikai kérdésektől.
Az ember másik fontos dimenziója: a szabadság. E szabadságnak - jelentette ki a kardinális - tekintetbe kéne vennie azt az elvet, miszerint a személyiség önmagáért való és sosem alacsonyítható csupán eszközzé. A modern demokráciákban csak ezen elv figyelembevételével beszélhetünk közösségi jogokról.
A mai világot vezérlő elvek veszélyei
A tanácskozáson elhangzott: sok országot a legváltozatosabb formában teszi tönkre a globalizmus, a növekvő mértékű migráció és az erőszakos önzés. Számos társadalom válik soknemzetiségűvé, sokvallásúvá és multikulturálissá. Az ókori görög demokrácia nem élte túl, hogy városállamaikat ellenséges erők züllesztették szét, - jegyezte meg az egyik előadó.
Egy, gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen Stefano Zamagni, a bolognai egyetem professzora úgy fogalmazott, hogy megoszlanak a vélemények arról, milyennek is kell lennie a gazdaság, a politika és a társadalmi élet közti kapcsolatnak. Néhányan azt a nézetet vallják, hogy a piac lehet a gyógyír minden társadalmi bajra. Mások úgy vélik, hogy a piac-központú gondolkodásmód ártalmas a társadalomra.
Az állam keretei közt végrehajtott újraelosztás eszméjétől a legújabb elképzeléseket felölelő, együttérző konzervativizmusig terjednek a különféle minták.
Válságban van-e a demokrácia?
Lorenzo Ornaghi, a milánói Katolikus Egyetem rektora szerint minden probléma ellenére túlzás azt állítani, hogy válságban volna a demokrácia, sokkal inkább arról van szó, hogy egy átrendeződési folyamat kellős közepén vagyunk.
A demokrácia fontos célja a közjó érvényesítése – ebben fontos feladat vár a katolikusokra
Egy másik kerekasztal-beszélgetésen Ornaghi professzor felszólította a katolikusokat, hogy vegyenek részt a demokrácia új utakra vezérlésében. Felhívását az Alkotmánybíróság nyugalmazott elnöke, Cesare Mirabelli is megerősítette. Az október 13-i „Avvenire”-ben közölt interjúban kifejtette: a különféle pártcsoportosulások behatárolt érdekei helyett a demokráciának a közjót kell célul kitűznie, s ennek biztosításában juthatnak szerephez a katolikusok.
A katolikus egyház társadalmi tanítása mint a demokrácia antropológiai alapja
Milano érseke, Dionigi Tettamanzi bíboros is annak szükségességét hangoztatta, hogy a közjónak nagyobb figyelmet kéne szentelni a politikai életben. Az egyház Evangéliumra épülő társadalmi tanítása fontos szerepet tölt be a demokrácia antropológiai alapjának megteremtésében. Erre az antropológiai alapra azért van szükség, hogy az egyes ember, a társadalmi csoportok, a nemiség kérdései és a világgal való kapcsolat vonatkozásában elkerüljük a torz eszmék térhódítását. Ilyen torz eszmék lehetnek azok a törekvések, amelyek – bár látszólag az ember „érdekeit” szolgálják – mégis tönkreteszik a személyiség fejlődésének folyamatát.
Milánó érseke ezen kívül még egy sor veszélyt említett, mely a demokráciát fenyegeti. Az általa megjelenített veszélyek: az erkölcsi relativizmus, a populizmus, valamint a hírközlési eszközök és a gazdasági hatalom túlzott központosítása. Felszólította a katolikusokat, hogy a szolidaritás, a szubszidiaritás és a törvénytisztelet értékeinek támogatásával vegyenek részt Olaszország erkölcsiségének és társadalmi tudatának megújhodásában. Zenit/MK