Kenyerek és rózsák Szent Erzsébet ünnepén

A megújulás módjának megtalálására nagyszerű alkalmat kínál a Szent Erzsébet jubileumi év, az Isten tetszését kereső magyar szent életének szemlélése, munkásságának, utókorra tett hatásának sokoldalú vizsgálata. Igazi örömet jelenthet, ha ki-ki a maga eszközeivel részt vehet e visszatekintésben, a szemlélésben és Erzsébet szolgálatának folytatásában.

E gondolatok jegyében nyílt meg november 19-én, az országos nyitónaphoz csatlakozva Szegeden is a Szent Erzsébet-év. A nyitónap eseményei több helyszínen zajlottak reggel 10-től este 8-ig. Az újszegedi Szent Erzsébet templom búcsúján Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök ünnepi szentmisével nyitotta meg az emlékévet.

Az Egyházmegyei Karitász Erzsébet adakozását megelevenítve a város több templomában Erzsébet-kenyeret osztott.

Az alsóvárosi kultúrház és az alsóvárosi ferences templom egész napos ünnepségnek adott otthont. Ez a rendezvény civil kezdeményezésre, több templomi közösség összefogásával jött létre – mondta el Onozóné Kokavecz Márta, a kezdeményező K.É.K. Fészek Egyesület elnöke. A rendezvény védnökségét Kondé Lajos pasztorális püspöki helynök, a szegedi dóm plébánosa vállalta. Nyitó beszédében kiemelte, mennyire fontos látni Erzsébetben a cselekvő szeretet testi-lelki szegénységet orvosló, máig érvényes példáját.

A nap folyamán a gyerekek játékos foglalkozáson vehettek részt, míg a felnőttek a történelmi gyökerektől a jelenig követhették a Szent Erzsébet-i hagyományok szárba szökkenését. Délelőtt Puskely Mária SSND tartott előadást, élővé, emberközelivé téve Erzsébet alakját. Lássuk magunk előtt a vidám, szeretettel teli, tetterős fiatalt…, aki önzetlenül és okosan adakozik, hogy enyhítse a környezetében tapasztalt nyomort, aki konvenciókat félretéve kimutatja férje iránti szerelmét, boldog anya, akinek hivatása a család és a közösség, aki kultúrákat, népeket köt össze, aki betegeket ápol, kórházat alapít, sőt férje távollétében kormányozza a tartományt…

Az ünneplés a szegedi karizmatikus csoportok dicsőítő énekével és imáival folytatódott. A délutáni fórum résztvevői – Hofher József SJ, Katona Péter szociológus, Karol Biernacki, a szegedi kisebbségi önkormányzatok alelnöke, Megyeri Márta, az Egyházmegyei Karitász vezetője, Mátyás testvér, a ferences szegénykonyha vezetője és az önkormányzat szociális osztályának munkatársa – a Szent Erzsébet-i hagyományok folytatásának lehetőségeit is megmutatva keresték a választ többek között ezekre a kérdésekre:
– Mit lehet tenni a felületi kezelést jelentő segélyezés mellett?
– Mi a kényszerű és az önként vállalt szegénység háttere, életformája?
– Hogyan és miért válhat egy kolduló rend szegényeket szolgáló renddé?
– Szegénységet jelent-e a kisebbségi lét ma Magyarországon – a cigány és a lengyel kisebbség tükrében?
– Hogyan tehetjük élővé a jelenlegi helyzetben mi magunk, családunk, közösségeink és országunk Szent Erzsébet örökségét Európában, tágabb és szűkebb környezetünkben?

Folytatásra váró kezdeményezések, nyitva maradt kérdések , amelyeknek Isten világosságában való kibontására, gyakorlati továbbvitelére a Szent Erzsébet-évben különleges alkalmunk nyílik.

Török Márta/Magyar Kurír

Kép: frh.theol.u-szeged.hu