Képesek-e megtérni a drogkereskedők?

A kolumbiai Cúcuta egyházmegye püspöke, Julio César Vidal, a mexikóvárosi székesegyházban tartott vasárnapi szentmisén mondott szentbeszédében felszólította a mexikói drogkereskedőket, hogy térjenek meg, mert tetteikkel csak könnyeket fakasztanak Mexikóban. A kolumbiai főpap a mexikóvárosi érsekkel, Norberto Rivera bíborossal koncelebrálta az egyházi szertartást – írta a spanyol katolikus hírügynökség (ACI) már kedden. Cúcuta püspöke nem akármilyen előzménnyel érvelt a meglepett mexikói híveknek: négy kolumbiai kartell tagjai a közelmúltban megkeresték, hogy segítsen nekik átadni őket az igazságszolgáltatásnak. A kartelltagok ugyanis végre felfogták, hogy embertelen helyzetbe kerültek, hiszen csak maguknak okoztak bajt azzal a pénzzel, amit megszereztek, még élvezni se tudják, mert nemcsak sok embernek ártottak, hanem a saját családjuknak, és persze az államnak is. Semmit nem nyertek, sőt éppen ellenkezőleg, ők is a helyzet vesztesei. Ugyanazon a napon a kolumbiai püspöki kar (CEC) közleményben üdvözölte a kolumbiai kormány és a gerillák közötti párbeszéd bejelentését és jelezte, hogy készségesen segít a béke megteremtéséhez vezető út keresésében.

A gyónás nemcsak a lelket, a gondolkodást is gyógyítja

A spanyol katolikus portál, a Religion en libertad hétfőn pszichológusokat is idézett, akik a gyónás kedvező egészségi hatásait elemezték. A liturgia több szakértője is megerősítette, hogy jó úton jártak a lélekgyógyászok, mert következtetéseik szerint az Ó- és az Újtestamentumban gyökerezik a vezeklés szentsége, és tagadhatatlanul van terápiás dimenziója is. Az Avvenire című olasz katolikus lapnak nyilatkozó Paolo Romero, Palermo érseke szerint ez érdekes következtetés korunk érzékenységével és kultúrájával összhangban, amely a teljes emberi egészséget veszi alapul mint megvédendő értéket. Pietro Solci atya pedig hangsúlyozta, hogy nem szabad összetéveszteni a pszichoszomatikus egészséget az Úr által nekünk felajánlott megváltással. De ahogy Jézus tanítja az evangéliumban, a megváltás nem zárja ki az előbbit – a pszichoszomatikus egészséget -, hanem magában foglalja. Az egészség valósága magában hordozza az emberi élet minden mozzanatát, tehát a betegségnek megfelelő bűnt is, ami annak a jele, hogy az illető még saját magával, környezetével, másokkal és még Istennel is hadilábon áll. Ebben a folyamatban a bűnbánat orvosságnak is számít, a megbékélés pedig gyógyulásnak. Solci az utóbbi évtizedekben terjedő terápiás teológiára utalt. Már Angelo Pesaro, a Szicíliai Teológiai Kar Szentírás-szakértője mondja, hogy a (fő)bűn a szabadság torzulása, mert ékesen bebizonyítja, hogy az ember szabadulni akar az Istentől való függéstől. És Isten műve, hogy az ember képes beismerni a (fő)bűnt. Ő, a megbántott fél irgalmat gyakorol, a bocsánat öröme révén pedig az ember már nem zárkózik magába, és újra munkál benne a Szentlélek. A pszichológus Giuseppe Sovernigo, a páduai Pasztorális Liturgiai Intézet tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy az újabb felmérések a vezeklés szentségétől való eltávolodásra utalnak. Mert napjainkban már nehézséget okoz a gyónás és maga a bűn fogalma is.

A Szentszék is aggódik az élelmiszerválság miatt

A portugál katolikus hírügynökség (ECCLÉSIA) még hétfőn közölte: a Vatikán azt szeretné, ha a világ legfejlettebb gazdaságai közösen cselekednének az újabb élelmiszerválság fenyegető közelsége miatt. A kérdésről az olasz Silvano Maria Tomasi érsek – a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ genfi székhelyén – a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott, és az úgynevezett G20-akat alkotó 19 államra, illetve az Európai Unióra utalt. Silvano Tomasi érsek szerint meg kell érteni az újabb válság okait, amelyet nem kizárólag a földünk néhány térségét sújtó aszály idézett elő. Szerinte nagyon sok az élelmiszer és mezőgazdasági termék, amelyet az etanol – a bioüzemanyag – előállításához használnak fel, ezért egyensúlyt kellene teremteni a környezet megvédésének szükségessége és a táplálkozás elsőbbsége között, mert az utóbbi az emberi élet elengedhetetlen feltétele. Elvárja a G20-tagállamaitól, hogy szeptember végén és október elején tartandó rendkívüli tanácskozásukon a globális politika kidolgozásakor vegyék figyelembe az élelmiszerválságot erősítő pénzügyi spekulációt is, amelynek következményei főleg a szegényeket sújtják. 2007-ben és 2008-ban az idei aszályokhoz hasonló terménykiesés miatti áremelkedések több mint 30 országban vezettek tiltakozásokhoz.

(st)