Képgaléria Szent Pio atya életéről

Kitekintő – 2011. április 6., szerda | 13:54

Szent Pio atya 52 évet töltött a San Giovanni Rotondó-i kapucinus szerzetesközösségben. Ő az egyetlen katolikus pap, aki megkapta Krisztus titokzatos sebeit, a stigmákat. A XX. század nagy misztikusának életét bőséges képanyag segítségével végigkísérő honlap bemutatja a szülői házat, Pio atya szerzetesi életének állomáshelyeit és hétköznapjait, majd a boldoggáavatást. A képek között Pio atyától származó idézetek olvashatóak.

Pio atya (1887–1968) reggel 5-től 8 óráig misézett, majd 8-tól 5-ig gyóntatott. Naponta több rózsafüzért imádkozott. Megálmodott és létrehozott egy kórházat a szegények számára. Sohasem utazott el, sohasem lépett feljebb a ranglétrán, sohasem írt könyvet. Nem volt ékesszólásáról híres szónok, és soha nem ingott meg az egyház iránti engedelmességben. Legfőbb célja az Isten iránti szeretet, a lelkek megmentése és a szenvedés enyhítése volt.

Felsorolta a bűnöket, amelyeket gyónói elfelejtettek; sokszor egyszerre tartózkodott a világ két különböző pontján, általában erős illattól kísérve. Gyakran adott tanácsot jövőben bekövetkező eseményekkel kapcsolatban. Sebeiből szüntelenül szivárgott a vér, teste szüntelenül szenvedett, lelke szüntelenül Istenre gondolt. Ajka szüntelenül imádkozott, szíve szüntelenül szeretett – olvashatjuk a Pio atya életét képeken bemutató caccioppoli.com honlapon.

A bőséges képanyagot kínáló oldal bemutatja a szülői házat, Pio atya szerzetesi életének állomáshelyeit és hétköznapjait, majd a boldoggáavatást. A képek között Pio atyától származó idézetek olvashatóak, többek között:

„Elemészt az Isten és a felebarátaim iránti szeretet.”

„Jézus Krisztusért és az ő dicsőségéért élek, azért, hogy őt szolgáljam és szeressem.”

„Sose kételkedjetek az isteni segítségben!”

„Uram, engesztelni szeretnék az egész világ bűneiért, mint te tetted a keresztfán.”

„Úgy gondolja, hogy a stigmák csupán dekorációk?”

„Uram, engem sújts, ne szegény testvéreimet!”

„Sokat imádkozzátok a rózsafüzért! Oly kevésbe kerül és oly sokat ér!”

„Csak egy szegény bűnös szerzetes vagyok, aki imádkozik.”

„Nem tudjátok, hogy minden jó sok könny és sok szenvedés gyümölcse?”

„A szenvedés mindennapi kenyerem és gyönyörűségem.”

„Az imádság azt jelenti: szívünket Isten szívébe öntjük.”

„Ha az Úr magához szólít, azt mondom majd neki: 'Uram, a mennyország kapuja előtt várakozom; csak akkor lépek be, ha láttam, hogy az utolsó lelki gyermekem is belépett már.'”

„A Jóisten azt a földi feladatot bízta rám, hogy építsek kórházat a testileg-lelkileg szegények számára. Szép, nagy kórház lesz.”

„Az ima, ha jól végezzük, megindítja az isteni Szívet, és egyre több választ sürget.”

„Az a táplálékom, hogy megtegyem Isten akaratát.”

„Keressétek meg és küszöböljétek ki azt a hibát, ami leginkább gátolja, hogy Istenhez kapcsolódjatok!”

„Végső soron életünk tétje ebben a Gyermekben ölt testet. Benne mindenre van válasz, még a legnehezebb kérdésekre is. Nélküle – hatalmas űr tátong.”

„A földnek nagyobb szüksége van a szentmisére, mint a Napra.”

„Mindig adjatok hálát az Úrnak azért, amit kaptatok. Ez a legjobb módja annak, hogy még több kegyelemben részesüljetek.”

„Bármit teszünk, úgy tegyük, mintha az volna életünk utolsó cselekedete!”

Magyar Kurír

(mk)