Képmás-est a Keresztény Európáról

Budapest: Május 27-én csütörtökön este a Szent Margit Gimnázium dísztermében Keresztény Európa címmel tartott fórumot a Képmás magazin. A rendezvény meghívott vendégei Beer Miklós váci katolikus püspök, Gáncs Péter evangélikus püspök és Balog Zoltán református lelkész voltak, akikkel Szikora József, a MAKÚSZ elnöke beszélgetett.
Szikora József kérdőjelet tett a fórum címe mögé, s emlékeztetett rá: hét EU-ország kezdeményezte, hogy az unió új alkotmányában mégiscsak szerepeljen a keresztény gyökerekre való utalás, de Magyarország nincs a hét nemzet között. Beer Miklós ezzel kapcsolatban sajnálatosnak mondta, hogy a mai magyar közéletben háttérbe szorult a keresztény értékrend. Gáncs Péter szerint nem lett volna hiteles a jelenlegi kormány részéről, ha síkraszáll a krisztusi értékrend mellett. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kereszténység pozitív értelemben globális vallás, nem szabad leszűkíteni csak Európára. Balog Zoltán hasonlóan vélekedett a kérdésről, mint Gáncs Péter. Megjegyezte: ismerve a jelenlegi kormány egyházakhoz való viszonyát, korrektnek tartja a kabinet álláspontját: ha végül is a többség támogatja majd, hogy bekerüljön az alkotmányba a kereszténységre való utalás, akkor ők sem ellenzik. Balog Zoltánt sokkal jobban érdekelné az, hányan felelnének igennel erre a kérdésre Magyarországon, hiszen a 2001-es népszámlálás adatai szerint a hazai lakosság több mint 70 százaléka kereszténynek vallotta magát.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen világba érkezett kétezer évvel ezelőtt a kereszténység, Beer püspök kifejtette: sok a hasonlóság a Római Birodalom és a mai Európa között. Európának akkor is volt kultúrája, de önmagát pusztító, elbizakodott földrész volt. Kétezer éve Európa a pusztulás szélén állt, ezért fájdalmas, hogy ma éppen arról akarunk megfeledkezni, ami akkor megmentette a kontinenst. A váci püspök figyelmeztetett a hazai keresztény értelmiség felelősségére: Pál és Péter apostolok szellemében nem hallgathat, minden körülmények között hirdetnie kell Jézus Krisztus igazságát. A főpásztor szerint nem elég hiteles a Krisztust megjelenítő életünk. Európának és az egész világnak Krisztus kell, ezért fontos, hogy Jézus bennünk éljen – mondta Beer Miklós. Balog Zoltán a katolikus főpásztor szavaihoz kapcsolódva leszögezte: a demokrácia eszközeivel kötelességünk kihasználni minden intézményes lehetőséget, hogy hirdethessük az Evangéliumot. El kell foglalnunk azt a publikus teret, ami jár nekünk, különben félő, hogy mások fogják elfoglalni ezt, akik esetleg ártalmas eszmék terjesztésére használják ki lehetőségeiket. A református lelkész felhívta a figyelmet arra, hogy sajnálatosan kevés szó esik arról, mi a kereszténység lényege? Egy élő személyhez, Jézus Krisztushoz való viszony – adta meg a feleletet. Gáncs Péter is egyértelműsítette, hogy kötelességünk hirdetni az Evangéliumot minden fórumon. Kifejtette: szinte már közhelynek számít annak hangoztatása, hogy a posztmodern kor után vagyunk, de hogy pontosan milyen is ez a kor, azt még nem sikerült pontosan definiálni. Az evangélikus püspök szerint sok tekintetben ma is pogány Európában élünk. A jövő nagy kérdése, hogy az emberek elfogadják, vagy pedig elutasítják-e a krisztusi örömhírt.
S hogy mivel gazdagíthatjuk keresztény magyarként az Európai Uniót? Beer Miklós emlékeztetett a múlt heti, több tízezer hívőt vonzó máriazellli zarándoklatra, és az ott befejeződött Közép-európai Katolikus Találkozó jelszavára: Krisztus a reményünk! Legyünk a reménység hordozói. Nem nekünk van szükségünk Európára, hanem Európának van szüksége erkölcsi, tiszta életpéldára, amiről mintha elfelejtkezett volna az utóbbi időben. A jóléthez hozzászokott Nyugat elkényelmesedett, mi viszont, felszabadulva a megnyomoríttatás évtizedei alól, olyan kincseket hordozunk magunkban, amelyek érvényre juttatásával hatékonyan hozzájárulhatunk Európa erkölcsi megújulásához – hangoztatta a váci püspök. Gáncs Péter csodálatos költeménynek nevezte nemzeti imádságunkat, Kölcsey Ferenc Himnuszát. Mint mondta, jó lenne, ha Európa is megtanulná tőlünk, hogy az áldást mindig felülről kell kérnünk, s csak ezután jöhet az Örömóda. Balog Zoltán megjegyezte: ez olyan szép gondolat, hogy ő ehhez nem tesz hozzá semmit. MK