Képviselőtestületi tagok találkozója Nyíregyházán

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében szolgáló közel 1000 képviselőtestületi tagot a nemzeti megújulásért meghirdetett imaév keretében megrendezett találkozón 150 fő képviselte. A délelőtt során Bosák Nándor megyéspüspök előadásában a plébániának, a testületi tagoknak az egyházban betöltött helyét és szerepét emelte ki.

Az 1956-os forradalom, és 1456-ban Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével aratott nándorfehérvári győzelem évfordulójára utalt bevezetőjében a püspök, ami indítékul szolgált az imaév meghirdetésére.

Ne csak emlékezzünk, hanem vonjuk le a történelmi tanulságot, az üzenetet. Ha a nemzetet, a népet veszély fenyegeti, nem nyugodhat bele abba, hogy a rossz, a bűn, a hatalmaskodás úrrá legyen rajta. 1956 annak a csodája, hogy az erőszak, az igazságtalanság, a terror ellen minden mást félretéve össze tudtak fogni az emberek. Nem lehet akárhogy bánni az országgal, akármit tenni az emberekkel. Vannak bajok, amelyek most is fenyegetik jövőnket: a bizalmatlanság, az összetartás drámai hiánya, a hétköznapok önzésébe menekülés, a távlat nélküli négy fal közötti dicstelen élet, a tehetetlenség érzése, a felelőtlen döntések, a hűtlenség, az életellenes szexuális szabadosság, kételkedés a keresztény életben – tárgyalta részletesen a főpásztor a helytelen életszemlélet mutatóit, amelyek a reményvesztés korszakát eredményezik.

Mit tehetünk mi a kis közösségeinkkel a nemzetért? – tette fel a kérdést, majd a figyelmet a vallásos életünk, egymásért vállalt feladataink megvalósulásának színhelyére, a plébániára, valamint ebben a vonatkozásban a plébániákon szolgáló képviselőtestületi tagok feladataira irányította.

Szót kell emelni, el kell mondani a véleményünket, ki kell állni az igazságért, a szabadságért, amelyet az egyház azáltal ad követőinek, hogy stabil erkölcsi alapokat nyújtó oktatást, nevelést, tanítást biztosít gyermekei, hívei számára. Az egyház nem korlátozza a szabadságot, a szabadosság az, amit sokan összetévesztenek a szabadsággal, és ami a kiábránduláshoz vezet – hívta fel a figyelmet a püspök a szabadelvű gondolkodás veszélyeire, csapdáira. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy egyre több gyermek tanúskodjon, az egyházi iskolák színvonala, versenyképessége, és kitűnő erkölcsi nevelése mellett jelenlétével is – utalt az egyházmegyében működő, elsők között helyet foglaló egyházi iskolákra.

A hazaszeretet a 10 parancsolaton belül a negyedikhez tartozik – utalt a főpásztor egy II. János Pál pápával folytatott interjúra. – „Tiszteld atyádat és anyádat” szól a negyedik parancs, de az Ószövetség ezt kiegészíti: „hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amit az Isten adott neked”. Az Isten tehát egy ígéretet is tesz ehhez. A Haza az az örökség, amit atyáinktól, és anyáinktól kaptunk. Aki az apját, anyját tiszteli és azzal együtt mindazt, amit tőlük kapott: az anyanyelvét, a környezetét, az előttük járók áldozatát, a szellemi, kulturális örökséget, annak biztosítva van a hazájában, a szülőföldjén, a családjaiban szerettei között való megmaradása, amely a hazaszeretetet jelenti.

Tanítsuk gyermekeinket, ifjainkat, annak az örökségnek a megőrzésére, átadására, amit mi még megkaptunk apáinktól. Adjunk át helyes életszemléletet, példát, amit követni tudnak, amit utánoznak majd a nehezebb helyzetekben. A mi társadalmunknak mi a problémája? Az, hogy tönkretették hagyományainkat. Gyökértelen az ember, ha nincsenek jó hagyományai, mert kiszolgáltatott lesz a környezetének — utalt befejező gondolataiban a püspök azokra a feladatokra, amelyek az egyházközségek hagyományainak a jó szokásainak ápolását, megőrizését tűzi ki célul.
Kisebbségben vagyunk…

A Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén egymillió ember él, amelynek megközelítően 25 %-a római katolikus, 15 %-a görög katolikus, 45-46 %-a református, és kb. 15-% nem tartozik egyik felekezethez sem – egészítette ki gondolatait a statisztika számadataival a Bosák Nándor megyéspüspök. Majd hozzátette, ezeket figyelembe véve kisebbségben vagyunk, amely meghatározza a feladatokhoz való hozzáállását is a szolgálatot tevőknek.  Ez azt jelenti, hogy nem engedhetjük el magunkat, mi nem lazíthatunk, hiszen nap, mint nap ki kell állnunk katolikus hitünkért a más felekezettel rendelkező testvéreink előtt is.  A 13 évvel ezelőtt alapított egyházmegyében nem gyarapodott a papok száma de nem is csökkent. Az egyházmegyében 80 pap aktívan lát el 50-55 plébánián 2520 templomot, és 65-70 akolitus, 95-100 hitoktató 800-1000 képviselőtestületi tag kapcsolódik be az egyházközségek életébe. Ezeket a számadatokat figyelve pedig azt látjuk, hogy sokan vannak, akik a saját közösségünkben elkötelezetten vállalják a közösségért való szolgálatot.

Az előadás után a nap folyamán lehetőség volt közös imádkozásra, elmélkedésre, lelki feltöltődésre, amit a képmeditációs bűnbánati liturgia, keresztút, és a záró püspöki szentmise adott a testületi tagoknak.

Kovács Ágnes