A keresztény ember katolikusan, azaz egyetemesen gondolkodik

Budapest: Egy héttel az Európai Unióról való népszavazás előtt a Barankovics Akadémia Alapítvány új kezdeményezést indított útjára: rendezvénysorozat keretében mutatják be azokat a keresztény értékeket – így az igazságosság, szolidaritás, szociális érzékenység –, amelyek megvalósítása, vagy éppen háttérbe szorulása döntően kihathat a tíz új taggal kibővített Európai Unió jövőjére. Az első rendezvényre Társadalmi igazságosság és globalizáció címmel április 5-én, szombaton délelőtt került sor a zuglói Stefánia Palotában. Varga László, a KDNP elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, Kopp Mária társadalomtudós, egyetemi tanár, Papanek Gábor, a Gazdaságkutató Rt. igazgatója és Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke tartottak előadást.
Varga László emlékeztetett rá, hogy a kereszténydemokrata eszmeiséget mindig az emberi alapértékek megbecsülése jellemezte.
Vizi E. Szilveszter előadásában a tudomány és az erkölcs kapcsolatát elemezve figyelmeztetett: ez etikai, erkölcsi értékek mellőzése odavezethet, hogy a tudást rossz dolgokra használják fel.
Veres András a vallásos emberek politikai szerepvállalásáról beszélt. Kifejtette: a keresztény ember katolikusan, azaz egyetemesen gondolkodik, nem a részletekre, hanem az egészre figyel, minden cselekedetében Istenre, a teremtett világra és annak koronájára, az emberre. Természetes, hogy a keresztények aktívan részt vesznek a közéletben, a közösség dolgainak intézésében, mégpedig az evangéliumi értékrend szem előtt tartásával.
Kopp Mária előadásában összehasonlította a XX. század két totalitárius rendszerét és a fogyasztói társadalmat. Mint mondta, a fogyasztói társadalomban az ember értékét anyagi javai, pénze szabja meg. A társadalomkutató egyetlen kiutat lát ennek a szemléletnek az ellensúlyozására: olyan közösségeket kell létrehozni, amelyek szellemileg, lelkileg érett, egymás felé bizalommal forduló emberekből állnak. Itt hatalmas feladat hárul az egyházakra, a civil szerveződésekre, körökre és pótolhatatlan a családok szerepe.
Harrach Péter, az MKDSZ társelnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy Magyarországon – és Európa nagy részében is – nem csupán két nagyobb politikai csoportosulás áll egymással szemben, hanem két világ: az egyiknek fontosak az olyan értékek, mint nemzet, kereszténység, van jövőképe, a másik csoport viszont csak a mának él, a pillanatnyilag megszerzett anyagi javakon kívül más nem érdekli. A konzervatív oldal változtatni, alakítani akarta a jövőt, közelíteni az eszményihez, a jelenleg kormányon lévők viszont széttárják a karjukat, és azt mondják: ilyen a világ, nem lehet ellene mit tenni. Ez pedig zsákutca – mondta az MKDSZ elnöke.
A volt szociális miniszter végül feltette a kérdést, amelyre jelenleg nincs megnyugtató válasz: vajon 200 év múlva hányan leszünk a Kárpát-medencében magyarok és hányan lesznek a nemzeti, keresztény oldalon? (A rendezvényről bővebb tudósítás olvasható a Magyar Kurír előfizetőknek készített kiadásában)MK